Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
MANHERCZ ORSOLYA 1201 tett lépéseket, az októberben kiadott, konzervatív szellemiségű diploma ennek a nyitásnak volt az egyik állomása. Kiadása azonban Magyarországon nem érte el a várt hatást, sőt heves elégedetlenségi hullámot váltott ki. Az országon 1848-as láz lett úrrá, a megyei közélet ’48-as alapon éledt újjá. Pest-Budán és az ország számos pontján forradalmi hangulat uralkodott, utcai tüntetésekre került sor. Ferenc József trónra lépésének évfordulóján (december 2.) különösen nagy erővel törtek felszínre az indulatok, amelyeket az emigráció tevékenysége is szított. 5 Az októberi diploma megelőlegezte a magyar országgyűlés összehívását korlátozott hatáskörrel, azonban decemberre kérdésessé vált, hogy egyáltalán össze lehet-e hívni azt „ily ingerült állapotába[n] az országnak”. 6 Az összehívás kapcsán számos kérdés felmerült, kezdve azzal, hogy ki hívja ösz sze az országgyűlést, hiszen azt csak koronás király vagy a nádor vagy az országbíró tehette meg. Közjogilag egyik tisztség sem volt betöltve. Egyetlen országos főméltóságként a hercegprímás jöhetett volna szóba, ám arra korábban még nem volt példa, hogy ő hívott volna össze országgyűlést. Felmerült V. Ferdinánd neve is, azonban azzal a magyar vezetők is tisztában voltak, hogy ezt a variációt Bécsben nem engednék.7 Megoldásként kínálkozott az országbírói tisztség betöltése, ami 1861. január 7-én meg is történt, Ferenc József ekkor nevezte ki gróf Apponyi Györgyöt.8 Az or szággyűlés összehívásának jogát azonban továbbra is megtartotta magának a császár. Az októberi diploma mellékleteként báró Vay Miklós kancellárhoz intézett legfelsőbb kézirat a tervezett országgyűléssel, pontosabban az országgyűlési választások lebonyolításával kapcsolatban tartalmazott utasítást. A kérdés az volt, hogy a választásokat milyen választójogi törvény alapján írják ki. A kérdést tárgyaló esztergomi értekezlet az 1848. évi V. tc. mellett foglalt állást, Ferenc József 1861 januárjában azonban csak részben vette figyelembe az értekezlet zárszavát, és április 2-ára összehívta az országgyűlést Budára.9 A megyék az összehívásról körrendeletben értesültek, amely kiemelt célként említette a koronázást,10 s a főrendiházi meghívók is tartalmazták, hogy az országgyűlés fő feladata Ferenc József megkoronázása lesz. 11 5 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860–1861). Bp. 1967. 101., 147–149., 210. 6 Lónyay Menyhért 1860. dec. 10-i bejegyzése. Lónyay Menyhért naplója, 1860–1861. Szerk. Deák Ágnes. Bp. 2004. 55. 7 Lónyay Menyhért 1860. dec. 15-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 66. 8 Wiener Zeitung, 1861. január 12. 141. Amtlicher Theil.; A nádorválasztás az országgyűlés feladata lett volna, lehetséges jelöltként Miksa főherceg, báró Vay Miklós és gróf Károlyi György jött szóba. Lónyay Menyhért 1861. febr. 16-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 133. 9 Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon, 1861–1868. Bp. 1999. 15–18. 10 Wiener Zeitung, 1861. január 22. 257–258. Nichtamtlicher Theil. 11 Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 242.; Az egybehívó királyi regálé febr. 14-én született. Wiener Zeitung, 1861. február 23. 657. Kronländer.
