Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? 1200 korábbi hagyományok, mennyiben születtek újak? Milyen jellegzetességeket, politikai intenciókat figyelhetünk meg az országgyűlések 1868–69-re kialakuló megnyitási (és bezárási) ünnepségében? Jelen tanulmányunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az első próbálkozás (1861) Sokévnyi szünet után 1861-ben nyílt meg az első magyar országgyűlés, amelyet Ferenc József hívott össze, és a császár személyesen kívánta megnyitni. Nem ez lett volna az első alkalom, hogy Ferenc József személyesen vesz részt a diétán, az 1847–48-as pozsonyi országgyűlésen mind a megnyitáskor, mind a bezáráskor jelen volt az akkor 16–17 éves főherceg, aki a karzatról figyelte az eseményeket apjával, Ferenc Károly főherceggel együtt. A ceremónia főszereplője ugyanis nagybátyja, V. Ferdinánd volt, aki – elsőként a történelemben – magyarul nyitotta meg és zárta be a tanácskozást. 2 Ferenc József ekkor még nem látta a küszöbön álló átalakulást, hiszen azon kívül, hogy az uralkodó magyarul szólt a rendekhez, az országgyűlésen minden a megszokott ceremónia szerint zajlott.3 Alig néhány hónappal később azonban az ifjú főherceg szemtanúja volt az áprilisi törvények szentesítésének, vagyis a magyarországi alkotmányos és polgári átalakulás meghatározó állomásának, és az utolsó rendi országgyűlés bezárásának. Az 1848 júniusában összeülő első népképviseleti országgyűlés megnyitásán már sem Ferdinánd, sem Ferenc József nem vett részt. A trónbeszédet István nádor mondta el, az országgyűlés bezárását, pontosabban bizonytalan időre való berekesztését pedig Palóczy László korelnök mondta ki a szabadságharc utolsó napjaiban. 4 Az országgyűlés összehívása 1848–49 után Ferenc József tizenegy évig nem hívta össze a magyar országgyűlést. 1859-ben azonban bekövetkezett a Bach-rendszer bukása, a centralista kísérlet kudarca. 1860-ban a bécsi kormányzat a birodalom föderatív átalakítása felé 2 Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA), Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA), Habsburgisch-Lothringische Hausarchive, Familienkorrespondenz A, Korrespondenz Kaiser Ferdinand I. und Kaiser Franz Joseph, Kt. 30. Konv. 26. fol. 71–85. Tagebuch [...] 1847.; ill. uo. Konv. 27. fol. 24–29. – Tagebuch [...] 1848. 3 ÖStA HHStA, Hofarchive, Obersthofmeisteramt, Hofzeremonielldepartement, Zeremonialprotokolle (a továbbiakban: OMeA Hzd. ZP), Bd. 61. (1847) Nov. 11–16. Ungarischer Reichstag zu Pressburg im Jahre 1847. 4 Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Szerk. Beér János. Bp. 1954. 48., 97.
