Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Buza János: Bihar és Zaránd vármegyei települések az adóprés szorításában. Az Oszmán Birodalom monetáris válságához, 1645
BIHAR ÉS ZARÁND VÁRMEGYEI TELEPÜLÉSEK AZ ADóPRÉS SZORÍTÁSÁBAN 122 forint18 szolgált, amelyen – mint ismeretes – akkor is 100 dénárt értettek, ami kor 100 dénár értékű veret nem volt forgalomban. A dénár pénznév azonban csupán elvétve fordult elő az 1645. évi összeírásban. A hódítók pénzéről, az akcséról – korabeli nevén az oszporáról19 – pedig szó sem esett. A dénár helyett közismerten a pénz volt 20 a számítási alapegység neve, a névhasználatot átvették a hódítók, és kiterjesztették a Balkánra21 is. Természetesen a legelterjedtebb ma gyar fizetési eszközt vert pénzként is jól ismerték, de a dénárnál magasabb ezüsttartalmú váltópénzek közül a Partiumban22 már korábban 23 is a poltura forgott a leggyakrabban. A poltura kényszerárfolyama Az adózók számára éppen ezért kulcskérdéssé vált az, hogy az adóztatók hány dénárban állapították meg a poltura értékét, következésképpen mennyi polturát kellett számolniuk egy magyar forintba. Mező-Gyán panaszából24 fény derül a számítási mód egyik változatára, „az polturát pedig úgy veszik, hogy éppen 18 Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526–1657. Corpus Nummorum Hungariae III/1. Bp. 1975. 46. 19 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Főszerk. Benkő Loránd. Bp. 1970. II. 1101., ill. Erdélyi magyar szótörténeti tár. Anyagát gyűjtötte: Szabó T. Attila. Főszerk. Vámszer Márta. Bp.–Kolozsvár 2000. X. 75. 20 A hódítás kezdetén 1 akcsét 2 dénárban számítottak, de a dénár helyett a pénz szerepelt a mértékadó forrásban; „A csanádi és gyulai liva rájáinak törvénykönyve szerint [...] a dzsizje-adó 120– 120 pénzben, azaz 60 akcséban, a ház illeték (rezsm-i hane) 2–2 pénzben [...] állapíttatott meg, ami az új szultáni defterbe feljegyeztetett. Többet ne szedjenek.” Káldy-Nagy Gy . : A gyulai szandzsák i. m. 33–35. 21 Az Oszmán Birodalomban négy pénzforgalmi övezet különböztethető meg: „the akçe area (Anatolia), the para area (Egypt), the sahi area (Persia-Iraq) and the penz area (Balkan).” Halil Sahillioglu: The role of international monetary and metal movements in Ottoman monetary history 1300– 1750. In: Preicous Metals in the Late Medieval and Early Modern Worlds. Szerk. J. F. Richards. Durham 1983. 279. 22 A Felföld és az Erdélyi Fejedelemség pénzforgalma, továbbá az éremleletek összetétele nyomán Huszár Lajos a Partiumban a lengyel aprópénzek forgalmának „csaknem kizárólagos” voltát tartotta valószínűnek. Huszár L.: Habsburg-házi i. m. 40. 23 A különböző polturák elfogadási kötelezettségére lásd a besztercei országgyűlés 1622. évi IX. cikkelyét, a rossz polturák kitiltására a gyulafehérvári országgyűlés 1623. évi V. cikkelyét. EOE VIII. 112., 127. 24 EOE XIV. 454–455.
