Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Mann Miklós: A Századok működése Szilágyi Sándor szerkesztői korszakában (1875–1899)
11 Mann Miklós A SZÁZADOK MŰKÖDÉSE SZILÁGYI SÁNDOR SZERKESZTŐI KORSZAKÁBAN (1875–1899) A folyóirat megindítása 1867-ben sikerült, összefüggésben a Történelmi Társulat megalakulásával. A Századok évi 40 ív terjedelemben jelent meg, 10 számban. (Egy-egy szám 3-5 ív terjedelmű volt.) A protestáns szerkesztő személyeskedő megjegyzései, vitái a Társulat katolikus vezetőivel, tagjaival megérlelték Thaly Kálmán távozását.1 Az új titkár személyét – aki egyúttal a folyóirat szerkesztői tisztsé gét is betöltötte – az 1875. októberi választmányi ülésen döntötték el. A Horváth Mihály elnökletével megtartott ülésen Szilágyi Sándor szerezte meg a választmányi tagok többségének szavazatát, s így a Társulat titkára s a Századok szerkesztője lehetett 1899-ben bekövetkezett haláláig. Érdekes, hogy a protestáns Szilágyit a titkári tisztség, s pár évvel később az Egyetemi Könyvtár igazgatói állásának elnyerésében is a katolikus főpapság (Horváth Mihály, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos, Rómer Flóris) támogatása vitte sikerre. Tény, hogy Szilágyi – Thalyval ellentétben – a személyi ellentétek tompítására, s nem elmélyítésére törekedett, s ez a stílus hasznosabbnak bizonyult a magyar történettudomány szempontjából. Szilágyi 1827-ben született. Nagyapja, majd édesapja a kolozsvári református főiskolán történelmet tanított. A gondos nevelés eredményeként a fiatalember kitűnően megtanult latinul, németül, franciául; eredetiben olvasta a kortárs német és francia szépirodalmat, illetve a történeti szakirodalmat. Jogi tanulmányokat folytatott és fogalmazó gyakornok lett az erdélyi kormányszéknél. A jogi kérdések azonban nem érdekelték, viszont annál nagyobb lelkesedéssel látott a vers- és novellaírásnak. Cikkeivel, fordításaival, novelláival egyre gyakrabban találkozhattunk a negyvenes évek közepének sajtójában. Közigazgatási szolgálatának a forradalom vetett véget. Rövid ideig nemzetőr volt, majd Pestre utazott, s újságíróként a forradalmi sajtó munkatársa lett. A szabadságharc bukása után tevékeny szerepet vállalt a kulturális élet megindításában: hangversenyeket rendezett, színdarabokat írt, szépirodalmi lapokat szerkesztett, a szabadságharcról szóló szépirodalmi munkákat készített. Művei, szerkesztései 1 R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961.; Glatz Ferenc: A szerkesztőségi munka az induló Századoknál. Századok 101. (1967) 665–687.
