Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Mann Miklós: A Századok működése Szilágyi Sándor szerkesztői korszakában (1875–1899)
A SZÁZADOK MűKÖDÉSE SZILÁGYI SÁNDOR SZERKESZTőI KORSZAKÁBAN (1875–1899) 12 következtében egyre több nézeteltérése támadt a cenzúrával, s így 1852-ben kiutasították Pestről. Tanári pályára kényszerült, s előbb Kecskeméten, majd Nagykőrösön a református főgimnáziumban tanított 1867-ig. Az iskola tanári karához hasonlót hiába keresnénk a magyar oktatástörténetben, hiszen a tantestületből hatan: Arany János, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szigeti Varga János és Szilágyi Sándor lettek az Akadémia tagjai. A Bach-korszak idején a magyar irodalom és tudomány egyik központja, éltetője volt ez a kör, amelyről maga Arany jegyezte meg tréfásan: „a fél Akadémia Kőrösön lakik”. Nagykőrös az ország irodalmi életének egyik központjává vált: a gyakori vendégek között megemlíthetjük Gyulai Pál, Csengery Antal, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, Toldi Ferenc, Jókai Mór, Greguss Ákos nevét. Az ötvenes években szilárdult meg Arany János és Szilágyi Sándor barátsága: közösen irodalomtörténeti kézikönyvet, olvasókönyvet készítettek, de a helytartó tanács a kiadást nem engedélyezte. Nagyobb sikert ért el saját történelem tankönyvével, amely több kiadást ért meg – utoljára 1893-ban jelent meg – s középiskoláink többsége évtizedeken keresztül tankönyvül használta. Hasonlóan a kor legtöbb magyar történészéhez, ő is autodidakta módon képezte magát. Feltehetően a nagykőrösi környezet, Arany János, Szász Károly hatására, bíztatására fordult Szilágyi komolyabban a történelem felé. Szabó Károly, Salamon Ferenc Kőrösre érkezése is erősítette a csoport munkáját, amely fokozatosan a vidéki történész körök – Győr, Sárospatak, Kolozsvár – mellett a legjelentősebbek közé tartozott. Szilágyi hamarosan a kör vezető alakja lett: egyre többet, elmélyültebben dolgozott, így több történelmi vonatkozású cikke, könyvismertetése is megjelenhetett. Ezek alapján választották 1858-ban Szabó Károly, Ráth Károly, Ipolyi Arnold és mások mellett az Akadémia tagjává. A történetírói pályakezdés során a forrásközlő tevékenység mellett – amely végigkíséri egész pályafutását – egyre inkább előtérbe került a feldolgozó munka. Ennek során 1861-ben kis alaptanulmányt jelentetett meg a Rákóczi családról. Nagykőrösi korszaka utolsó jelentős munkája két kötetes Erdély története. 1867-ben a kiegyezés megkötése új, kedvező lehetőséget kínált kulturális fejlődésünk számára. 1867-ben Eötvös József kinevezte Szilágyit a VKM-be miniszteri titkárrá. 2 2 Pályakezdésére lásd Mann Miklós: A nagykőrösi gimnázium híres évtizede. História 4. (1982) 6. sz. 8–9.; Szilágyi Sándor történetírói pályakezdetéről. Tanárképzés és tudomány. Bp. 1990. 50–86.
