Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
MAUTNER ZOLTÁN 1153 a feltételeket, az erre vonatkozó nyilatkozatot nyújtsa be.169 Nadler Herbert meg bízását köszönettel elfogadta, így alkalmaztatásának nem lévén több akadálya, járandóságait kiutalták.170 Az eddig is nehézkesen haladó igazgatói szék betöltése azonban még mindig nem zárult le, mivel az egyik vesztes pályázó, Méhes Gyula jogi úton támadta meg a döntést. Méhes Gyula támadása Nadler Herbert ellen Méhes Gyula egyetemi magántanár még 1926 decemberében jelentkezett a meghirdetett állat- és növénykerti igazgatói állásra. Budapest legnagyobb politikai pártja, a jobboldali Keresztény Községi Párt támogatottja elsősorban a természettudományok terjesztésével szerzett érdemeket. Mivel a városgazdasági ügyosztály nem tájékoztatta arról a pályázókat, hogy az állásra alkalmatlannak tartja őket, így volt, aki még Nadler ideiglenes megbízása után is reménykedett az állás megszerzésében. Méhes Gyula emiatt nem vett tudomást arról a jogi érvelésről, amit mind az 1930-as szerződéstervezet, mind az 1931-es jóváhagyott szerződés tartalmazott,171 ezért egy újabb bonyolult, több szintig eljutó jogi eljárás kezdődött, ami egészen 1932 februárjáig eltartott. A felháborodott vesztes pályázó elvitatta az új vezető szakmai alkalmasságát, de személyét is hevesen támadta, s 1931. június 28-án benyújtotta fellebbezését a törvényhatósági tanács Nadler Herbert szerződtetésére vonatkozó határozata ellen.172 Három pontban támadta meg a kinevezést: jogi, nemzet hűségi és egyéni szempontból. Elsőként azt állította, hogy Nadler Herbert alkalmazása nem felel meg a törvény előírásainak, mivel a kinevezettnek nincs főiskolai végzettsége, amitől szerinte eltekinteni nem lehet. Másodsorban a még bögötei időszakára datálható anarchista mozgalomban való „nemzetellenes” részvétele miatt erkölcsileg méltatlannak tartotta az érintettet a megtisztelő állatkerti vezetői állásra. Felrótta neki azt is, hogy nem vállalt katonai szolgálatot hazája védelmében. A harmadik pontban pedig arra tért ki, hogy ő mennyivel méltóbb lenne a városligeti intézmény vezetésére. „Mögöttem ugyanis 25 évi középiskolai és 5 évi egyetemi magántanári múlt áll. Épitő munkámmal nemzedékeket neveltem a hazának hazafias, nemzeti, vallásos értelemben. A világháború alatt önként katonai szolgálatra jelentkeztem (– azelőtt soha se voltam katona –). Résztvettem a 10., 11. és 12. Isonzo csatában. 169 BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (XI. 96.877/1931). 170 BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (XI. 101.856/1931). 171 Mindkét esetben a Fővárosi Közlöny teljes terjedelmében közölte a vonatkozó törvényi és szabályrendeleti hátteret. 172 BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (I. 105.114/1931).
