Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL 1154 Tudományos képzettségem, erkölcsi érzésem, embertársaim megbecsülése, tiszta lelkiismeretem ösztönöz arra, hogy a székesfővárosi Törvényhatósági Tanács határozatába bele ne nyugodjak. Ha ezt tenném, s ha az a határozat megmásithatatlan volna, minden becsületes magyar embernek megrendülne a hite mindenben, ami előttünk szent.” 173 A törvényes határidőn belül beérkezett fellebbezést a polgármester megküldte a XI. ügyosztálynak, amelynek vezetője a tiszti főügyészhez továbbította azt véleményezésre.174 Az ügyészség a fellebbezés első pontját helytelennek minősí tette. Elismerve, hogy az igazgató főiskolai végzettsége az intézmény jó hírnevét növelné, azonban rámutatott, hogy a képesítéstől, mivel az intézmény speciális feladatai megkövetelik, törvényes úton el lehet tekinteni. A második és harmadik pontban foglaltakkal hatáskör hiányában nem foglalkozott. Erre a konkrét ügyre vonatkozóan a főügyészség a panasztétel lehetőségét is megkérdőjelezte, illetve azt javasolta a polgármesternek, hogy a fellebbezést végzéssel utasítsa vissza.175 Sipőcz Jenő októberi elutasító végzése ellen azonban Méhes Gyula a belügyminiszterhez fordult jogorvoslatért.176 Kérvényezte a fellebbezést eluta sító határozat visszavonását, Nadler Herbert szerződésének megsemmisítését, és a főváros érintett tisztviselőinek rendreutasítását. Megismételve jogi és a kinevezett személye elleni kifogásait, ekkor már Nadler szakirodalmi működésének jelentőségét is megkérdőjelezte. Tájékoztatta továbbá a belügyminisztert, hogy a neves vadász előéletének kivizsgálására korábban kiküldtek egy igazoló bizottságot, de ott különböző szabálytalanságok történtek, s csak ennek volt köszönhető, hogy Nadlert alkalmasnak találták a poszt betöltésére.177 Feltette a kérdést, hogy miért tekintettek el a főiskolai végzettség megkövetelésétől: „De 173 Uo. 174 BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (XI. 105.114/193). 175 Az 1929. évi XXX. tc. 54. §-ának 1. bekezdése értelmében. BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (8427/1931). 176 BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (XI. 105.114/1931). 177 Méhes Gyula az igazolás ügyében pontatlanul és ellentmondásosan nyilatkozik. A Nemzeti Újság két 1931-es cikkére hivatkozik, de ezek közül az egyiket ő maga írta. A napilap augusztus 9-én tájékoztatott Méhes Gyula fellebbezéséről, amit Nadler szerződtetése ellen nyújtott be. A tiszti főügyész álláspontját bemutatva hivatkozik a cikk egy korábban lezajlott igazoló eljárásra: „[...] mert, hogy mielőtt Nadler Herbert ujabb megbizatást kapott volna, alávetette magát egy igazoló eljárásnak, amely a Nemzeti Kaszinó tábornok tagjaiból állt és ez a zsűri igazolta Nadler Herbertet és rehabilitálta őt.” A keresztény politikai napilap szeptember 20-i számában jelent meg az egyetemi magántanár szerkesztőséghez írt levele, melyben felhívta a figyelmet a korábban közölt cikk hibáira. Állítása szerint nem ült össze az említett igazoló zsűri és ha össze is ült volna, nem lenne mérvadó a döntése. Hangsúlyozza, hogy a képesítés kérdése a legfontosabb, de mégis ismételten erkölcsi kérdéssé teszi az igazgatói szék betöltésének ügyét. „Az én egyszerű kérdésem pedig ezek után ez: miért kell Xantus János és Lendl Adolf örökébe, a magyar föld egyik legszebb intézményének igazgatói székébe olyan egyént ültetni, akit egyéb hiányok mellett még igazolni is kell!” BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (XI. 193.415/1931).; „Rehabilitálták Nadler Herbertet”. Nemzeti
