Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
MAUTNER ZOLTÁN 1137 iskolázottságot igényeltek, addig a XI. ügyosztály vezetőjének elvárásai szinte csak gyakorlati készségekre szorítkoztak. A jelöltekkel szemben így olyan sokrétű elvárás fogalmazódott meg, aminek eleve csak kevesen felelhettek meg. Az 1927. január 31-én Sipőcz Jenő polgármester elnöklete alatt összeülő tanács, amikor az állat- és növénykerti tiszti állásokról való döntéshez jutott, meghallgatta az intézményért felelős ügyosztály vezetőjének előterjesztett javaslatát. A testület a tanácsnok érveinek elfogadásával egyhangúan határozott, és csak a tiszti pozíciót töltötte be, a többi állásról való döntést függőben hagyta.94 Berczel Jenőnek tehát sikerült meggyőznie a tanácsot arról, hogy az ő elgondolását támogassák, sőt az ülésen szintén jelen lévő tanácsnok társára, későbbi utódjára is mély benyomást tett érvelése. A városgazdasági ügyosztály vezetését néhány hónap múlva átvevő Édes Endre követte elődje koncepcióját az állatkerti igazgató kiválasztása tekintetében. A záporozó kritikák ellenére türelmesen várta, hogy jelentkezzen a megfelelő gyakorlati szakember. 95 Időközben két újabb név is felmerült a városligeti intézmény vezetésével kapcsolatban. Raitsits Emil állatorvos és Kittenberger Kálmán, a híres vadász is szívesen elvállalta volna a megtisztelő pozíciót. Erős állatkerti kapcsolataikra támaszkodva számíthattak arra, hogy a pályáztatás mellőzésével közvetlenül meghívást kapnak az intézmény igazgatói székébe. Raitsits Emil, az Állatorvosi Főiskola tanára a városligeti intézmény állatorvosi teendőit látta el korábban. Hatalmas publikációs tevékenységet mutatott fel, és 1914 óta szerkesztette az állatkert folyóiratát, A Természet et. A magyar kutyafajták tanulmányozásában, tenyészté sében, valamint népszerűsítésében oroszlánrészt vállalt, de a Földművelésügyi Minisztériummal is együttműködött egy előadás-sorozat megszervezésében. A neves állatorvos nemcsak rengeteg szállal kötődött a városligeti intézményhez, de a közgyűlés által kiküldött állat- és növénykerti bizottság támogatását is elnyerte az igazgatói székhez fűződő terveihez.96 A másik jelölt Kittenberger Kálmán, a korszak egyik leghíresebb vadásza, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjtője, 1912-ben 120 élő állattal járult hozzá az éppen megnyitni készülő állatkert gyűjteményéhez. Kitűnő zoológiai megfigyelőnek, írónak tartották, s 1920-tól ő szerkesztette a Nimród című vadászlapot. Emellett együtt vadászott híres vadá szokkal, többek között Horthy Jenővel, a kormányzó öccsével is. 97 94 BFL IV. 1407. b. I. 7918/1926 (I. 5029/1927). 95 BFL IV. 1420. m. Édes Endre. 96 Szidnainé Cs. Á. : A 125 éves i. m. 72.; Fülöp Éva Mária: Raitsits Emil (1882–1934). In: Magyar Agrártörténeti életrajzok R-ZS. Szerk. Für Lajos – Pintér János. Bp. 1989. 16–18.; Az állatkert uj igazgatója. Népszava, 1929. július 7. 21. 97 Kovács Zs . : KalandoZoo i. m. 73.; Majtényi Gy. : K-vonal i. m. 90–92.; Kotlár Károly: Kittenberger Kálmán (1881–1958). In: Magyar Agrártörténeti életrajzok I-P. Szerk.: Für Lajos – Pintér János. Bp. 1988. 176–180.
