Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL 1136 de nem oly kizárólagos értelemben, mint amilyen például egy biologiai állomás vagy zoologiai kisérleti telep, hanem élő állatoknak és növényeknek tára, amelyet bizonyos vezetői és nem csekély kereskedelmi érzékkel is kell vezetni. Félni lehet tehát, hogy ha a tekintetes Tanács külső tudós emberrel tölti be az igazgatói állást, bizonyos idő mulva kiderül, hogy az igazgató tudós ember ugyan, de az intézmény igazgatásához, a nagyszámu személyzet fegyelmezéséhez, az intézményhez kapcsolódó üzleti érdekekhez, bérlemények hasznositásához stb. nincs megfelelő képzettsége, rátermettsége, illetve hajlama. Ezeknél fogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy az állat- és növénykerti igazgatói állásnak bármely pályázóval való betöltése iránt nyugodt lélekkel javaslatot tehessek.” 90 Az állat- és növénykertért felelős ügyosztály irányítójának érvelése tömör, lényegre törő és közérthető, mégis volt benne megkérdőjelezhető állítás. Az a kijelentés, hogy Hilbert Rezső meglévő munkaköréből adódó elfoglaltsága miatt nem ér rá a vezetői teendők ellátására, több oldalról is kifogásolható volt. Egyfelől már hét éve vezette az intézményt, másfelől éppen azért hirdették meg az aligazgatói állást, hogy Hilbert előléptetése esetén feladatait megfelelő szakember vegye át.91 Berczel Jenő nem említette a tanácsnak, hogy a vezetői széket ideiglenesen is be lehetne tölteni meghívással, vagy az állatkert Szervezési Szabályrendeletében szereplő 23. §. értelmében szerződtetni is lehetne az új igazgatót, s így Hilbert Rezső szerződtetésével áthidalhatták volna az előírt követelmények hiányát, 92 vagy más jelölt megbízott igazgatóként való működtetése úgy csitította volna el a közvéleményt és a zoológus szakmát, hogy közben a főváros sem köteleződik el véglegesen. (Lendl Adolf esetében is ez történt korábban, hiszen a minden szempontból alkalmasnak tartott egykori igazgató sem felelt meg teljes mértékben az előírásoknak.)93 Szembetűnő az ellentmondás, ami az állatkert igazga tójának szakmai követelményei és a ténylegesen elvárt képességei között húzódott. Míg ugyanis a feltételek erősen elméleti jellegűek voltak, amelyek magas 90 Uo. 91 Az aligazgató eredetileg leginkább a gazdasági folyamatokra felügyelt, de az igazgató munkakörébe utalt ügyek intézésében is részt vett, a vezetőt távolléte esetén ő helyettesítette. Lendl felfüggesztése óta az igazgató-hivatalt, és ezen keresztül az egész állatkertet a városvezetés és a nyilvánosság előtt is Hilbert képviselte. Szabályrendelet Budapest székesfőváros állat- és növénykertjének szervezetéről. III. 13-14. §. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1918.06.10./861. Az aligazgatói állásra heten jelentkeztek, ebből hárman már az állatkert irodai alkalmazottai voltak. Köztük volt Seiff Károly adóhivatali főtiszt, aki később 1930 elején nyerte el az aligazgatói állást. Kimutatás 1927. 110.; Fővárosi Közlöny 41. (1930) 223–224. 92 Hilbert szerződtetése ellen előrehaladott kora szólt, és az, hogy a 23. §. szerint ez esetben a törvényhatósági bizottság jóváhagyására lett volna szükség, ami a közgyűlésnek az állatkerttel kapcsolatos elégedetlensége miatt kétséges volt. Szabályrendelet Budapest székesfőváros állat- és növénykertjének szervezetéről. III. 23. §. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1918.06.10./861. 93 Az egyetemi magántanár nem rendelkezett az előírásban szereplő idegen nyelvi követelményekkel. BFL IV. 1420. m. Lendl Adolf.
