Századok – 2017

2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére

MAUTNER ZOLTÁN 1135 maguk a törvényhatósági bizottság tagjai is értetlenül fogadták a végeredményt. 83 A polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnokok előzetesen alaposan meg­vitatták a kérdést, és döntésükhöz konzekvensen tartották magukat a későbbi­ekben is.84 Mivel azonban a tanács elhatározásának okairól nem tájékoztatta a nyilvánosságot, az igazgatói szék körüli viták és találgatások tovább folytatódtak. Függőben az állatkerti igazgatói állás A tanács ülései zártak voltak, tagjainak titoktartási kötelezettséget írtak elő. 85 A meghirdetett állások betöltésével foglalkozó I. (elnöki) ügyosztály már 1927. ja­nuár 14-én felkérte dr. Berczel Jenőt, a városgazdasági ügyosztály vezetőjét, hogy sürgősen tegyen javaslatot az állat- és növénykerti tiszti pozíciókra a beérkezett pályázatok függvényében. A XI. ügyosztályt vezető tanácsnoknak volt két hete, hogy válaszát megfontolja, a jelölteknek utána nézzen, tanácskozzon az állatkert felügyelőbizottságával, valamint a városligeti intézmény vezetőségével. Az üggyel kapcsolatos észrevételeit és javaslatát Berczel Jenő 1927. január 28-án küldte meg a választást előkészítő ügyosztálynak.86 Válaszában a tiszti állásra Szombath Lászlót, a már az állatkertnek dolgozó havidíjas kisegítő felügyelőt javasolta megválasztani, amit a tanács is elfogadott.87 Az állat- és növénykerti igazgató személyére azon ­ban nem tett javaslatot, mivel a pályázók közül senkit sem talált alkalmasnak a pozíció betöltésére. Kubinyi Arisztid lehetőségét azonnal kizárta, Hilbert Rezső aligazgatóval szemben a főiskolai végzettség és a publikációs tevékenység hiányát kifogásolta, és úgy gondolta, hogy „törődöttsége miatt nem fejthet ki mint igazga­tó szélesebb körü müködést, mint amilyet aligazgatóként amugy kifejt.”88 A többi jelöltről ugyan elismerte, hogy érdemes tudósok, tanárok és sokat tettek a ter­mészettudományok népszerűsítéséért, de „eddig egyik pályázó sincs vagy volt oly állásban, amely állásban az állat- és növénykerthez hasonló különleges intézmény­nek adminisztrálásához való rátermettségét különösebben beigazolhatta volna.” 89 Berczel szerint ugyanis „Az állat- és növénykert tudományos intézmény ugyan, 83 A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztálya már előre vizionálta a Magyaror­szágról kialakult kedvezőtlen képet az állatkert szakszerűtlen vezetése miatt. A X. Nemzetközi Állattani Kongresszusra 176 vendég jelentkezett külföldről. Állattani Közlemények 23. (1926) 208. A félelmek végül nem váltak valóra a kongresszus szeptemberben sikeresen lezajlott. Soós Lajos: A budapesti X-ik nemzetközi zoológiai kongresszus. Állattani közlemények 24. (1927) 184–186. 84 BFL IV. 1407. b. I. 7918/1926. 85 Egyed István: Budapest önkormányzata. Statisztikai Közlemények. Szerk. Illyefalvi I. Lajos. 78. 3. sz. Bp. 1935. 28. 86 BFL IV. 1407. b. I. 7918/1926 (I. 5029/1927). 87 BFL IV. 1407. b. I. 7918/1926. 88 BFL IV. 1407. b. I. 7918/1926 (I. 5029/1927). 89 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents