Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL 1134 Tivadar először a Tudományegyetem Földrajz tanszékének tanársegéde volt, majd a Magyar Királyi Földtani Intézetnél lett osztályvezető geológus. Kubinyi Arisztid egykori huszárszázados az igazgatói mellett az állat- és növénykerti aligazgatói, felügyelői és főtiszti állást is megpályázta, de mivel okmányokat nem küldött, így keveset tudni róla. Leidenfrost Gyula főiskolai tanár és halbiológus a jövő nemzedék biológiai oktatásából vállalt oroszlánrészt, akárcsak kollégája Méhes Gyula egyetemi magántanár. Ő középiskolában tanított természetrajzot, valamint földrajzot is. Szabó-Patay József, aki ekkor már 16 éve a Magyar Nemzeti Múzeum szolgálatában állt, a biológus szakma krémjéhez tartozott. 76 Összességében megállapítható – Kubinyi Arisztid komolytalan és Hilbert Rezső meglepő pályázatát nem számítva77 –, hogy doktori címmel rendelkező, képzett és elismert szakemberek jelentkeztek állatkerti igazgatónak.78 Legtöbbjük tanár ként is dolgozott, publikációs tevékenységük elismerésre méltó volt, viszont többségük elméleti szakembernek számított.79 Hárman a Magyar Nemzeti Múzeum szakembergárdáját képviselték, de volt köztük vegyész, halbiológus, ornitológus, parazitológus és geológus is. Jelölt tehát volt bőven, már csak a tanácsnak kellett döntést hoznia. Az igazgató kiválasztását eredetileg decemberre tervezték, de munkatorlódás miatt hamarosan elhalasztották a következő év januárjának második hetére. Végül az egyik alpolgármester külföldi útja miatt csak 1927. január 31-én tartották meg a kérdéssel foglalkozó ülést.80 A székesfőváros tanácsa ekkor lebonyolí totta a szavazást és három kivétellel minden meghirdetett állást betöltött.81 Az ál latkerti pozíciók kérdése is a 14 tagú tanács elé került. A tiszti állásra egyhangú döntéssel Szombath Lászlót nevezték ki. A többi állás betöltését, köztük az igazgatóit, azonban függőben hagyták.82 A szakma sajnálkozással, a közvélemény, de 76 Kimutatás 1927. 109.; A fővárosi pályázatok. Budapesti Hírlap, 1926. december 31. 10. 77 Az aligazgató előrelépési ambícióit sem a sajtó, sem az illetékes ügyosztály nem jelezte előre. Szidnainé szerint Hilbert vonakodott elvállalni annak idején a vezetői teendők ideiglenes ellátását, és már 1926–27-ben tervezte nyugdíjba vonulását, amit csakis Budapest főpolgármesterének kérésére halasztott el. Szidnainé Cs. Á . : A 125 éves i. m. 72. 83. 78 A Tudományegyetemen (1921/1922-es tanévtől Budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem) a Természettudományi Kar 1949-ben vált önállóvá. Lásd Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig. Szerk. Molnár László – Zsidi Vilmos. (A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2.) Bp. 2006. 34. 79 Hilbert aligazgatót nem számítva az átlagéletkor 40 év alatt volt. 80 A fővárosi pályázatok. Budapesti Hírlap, 1926. december 31. 10.; Folkusházy alpolgármester hazaérkezése után lesznek a tanácsi választások. Budapesti Hírlap, 1927. január 19. 10. 81 230 megüresedett tisztviselői állást töltött be hétfőn a főváros tanácsa. Pesti Napló, 1927. február 1. 10. 82 BFL IV. 1407. b. I. 7918/1926 (I. 5029/1927).
