Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
MAUTNER ZOLTÁN 1133 céljának megfelelő gyakorlati szakképzettséget.72 A biológusoknak jelöltjük is volt a posztra, amit a főváros tudomására is hoztak: Szabó-Patay Józsefet, a Nemzeti Múzeum állattárának vezetőjét – aki egyben a Természettudományi Társulat másodtitkára is volt – tartották alkalmasnak a nehéz, de fontos feladatra. 73 A tanács által megválasztandó tisztviselői állásokra a nyilvános pályázatot Sipőcz Jenő polgármester 1926. november 28-án írta ki, s a 233 meghirdetett pozíció között ott volt az állat- és növénykerti igazgatói állás is. A kihirdetett pályázat tartalmazta az állatkert szabályzatának megfelelő feltételeket az igazgatói szék elnyerésére.74 Hamarosan kiderült, hogy a hét éve üresen hagyott állásért a háttérben komoly harcok indultak meg. A határidő lejárta után az adminisztrációt végző elnöki ügyosztály rövidesen kiadta nyomtatásban az összes pályázó nevét, alapadatait, valamint az eddigi szolgálati érdemeiket tartalmazó kimutatást. A kiadvány több mint 1300 nevet tartalmazott, köztük azt a kilenc jelentkezőét, akik az állatkerti igazgatói állásért szálltak harcba. 75 Az első helyen, mint belső pályázó, az aligazgató, Hilbert Rezső neve állt. Ennek ismeretében érthető, hogy az aligazgatói állást, amire heten jelentkeztek, miért hirdették meg az igazgatóival egyetemben. Az állatkert akkori vezetője gyógyszerészeti oklevéllel, és államszámviteli vizsgával rendelkezett. A több mint 37 éves tapasztalattal rendelkező egykori számtanácsos végigjárta a gazdasági szakma ranglétráját. A szintén fővárosi állással rendelkező 35 éves Kieselbach Gyula a Vegyészeti Intézetnél lévő munkahelyét kívánta felcserélni az igazgatóira. A vegytanból és természetrajzból tanári oklevelet szerző pályázó hét évet a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán adjunktusként oktatott. A szintén 35 éves külső pályázó, Éhik Gyula a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában dolgozott, mint az emlős gyűjtemény kezelője. A pályázók között volt Éhik állattári volt kollégája Greschik Jenő is, aki szakdíjnokként az ottani morfológiai laboratóriumot vezette, később ornitológusként a Magyar Királyi Madártani Intézetből ment az előző évben nyugdíjba. A szintén nyugdíjas 45 éves geológus Kormos 72 Szabályrendelet Budapest székesfőváros állat- és növénykertjének szervezetéről. III. 17. §. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1918.06.10./861. Azt a kitételt, hogy szerződéssel is lehet igazgatót kinevezni, nem említik. Uo. III. 23. §. 73 A neves állatbarát a balatoni biológiai állomás létrehozásával, szervező képességéről is meggyőzte a szakmát. Hogyan állítható az Állatkert a kultúra szolgálatába? Pesti Hírlap, 1926. november 11. 9.; Sürgősen be kell tölteni az Állatkert igazgatói állását! Budapesti Hírlap, 1926. november 12. 16. 74 Fővárosi Közlöny 37. (1926) 2319.; Kiirták a tanácsi választásokat. Budapesti Hírlap, 1926. december 2. 13. 75 Kimutatás az üresedésben lévő és az üres állásoknak fokozatos előléptetése útján való betöltése esetén megüresedő közigazgatási tiszti állásra pályázókról. Budapest, 1926. december 13. A tanácsi I. (elnöki) ügyosztály (a továbbiakban: Kimutatás 1927). Bp. 1927. A Pesti Napló tévesen 255 oldalas vaskos füzetről számolt be, a valóságban a kiadvány 155 oldal. Ezerötszázan pályáznak a 233 városi állásra. Pesti Napló, 1927. január 16. 24.
