Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
MÁK FERENC 115 az életrajzi adataikat, munkáik címét és kiadásának évét. Egyúttal felkérte a bácsmegyei hírlapok szerkesztőit, hogy lapjaik alapítási évét, az egykori és mai szerkesztők névsorát a lap történetének rövid összefoglalójával ugyancsak juttassák el a címére. 132 Egy évvel később, 1909 áprilisában a Bácska lapjain az ismeretlen Ben Johnson – minden bizonnyal maga Dudás Gyula – elismeréssel írt a Borovszky Samu szerkesztésében a Magyarország vármegyéi és városai című sorozatban megjelent Bács-Bodrog vármegye monográfiájának első, augusztusban azután a második kötetéről is. 133 Márki Sándor már 1869-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a művelt világ – tudniillik a polgárság – társadalmi életében a történelem iránti érdeklődés az elkövetkező évtizedekben egyre erőteljesebben fog jelentkezni, s e kihívásnak a magas színvonalon művelt történetírás lesz hivatott eleget tenni. Jóslata bevált, az 1870-es és 1880-as években – nem egy esetben a Magyar Történelmi Társulat bátorítása és támogatása nyomán – sorra alakultak a városi és a vármegyei történelmi társulatok, melyek felkészültségüktől, szervezettségüktől és íróik tehetségétől függően változó színvonalon művelték a helyi érdekeltségű történetírást. Varga Bálint Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon (2014) című tanul mányában részletes elemzést követően mutatott rá: „erre az irodalomra, azaz a történelemtudományra a historizmus korában égető szüksége volt minden közösségnek, így a vármegyéknek is”, hiszen a kiegyezést követő közigazgatási újjászervezés során „a vármegyei hatáskörökről, a vármegyék területéről szóló vitákban a történeti érvnek kiemelt szerep jutott. Az ezt követő időszakban a vármegyei elitek fontosságukat a nemzeti történelemhez való hozzájárulásukkal (is) reprezentálni kívánták.”134 Az ál talánosnál hangsúlyosabb szerepe volt a történelmi érveknek a nemzetiségek által is lakott vármegyékben, azokon a területeken tehát, ahol párhuzamos nemzetépítés zajlott, hiszen a regionális történetírók nem csak a helyi történelemmel foglalkoztak, de szerepet kaptak a tudományos történetírás eredményeinek széleskörű népszerűsítésében is. Műveikkel regionális szinten döntő módon alakították, gazdagították és színezték a nemzeti önismeretet.- Más szóval: a legitimációs erőtereket építették, s ezzel meghatározó szerepet játszottak a polgári identitás történeti megalapozásban. 132 Bácsmegye monográfiája. Bácska, 1908. szeptember 29. 6. 133 Ben Johnson [Dudás Gyula]: Bács-Bodrog vármegye. Szerk. Borovszky Samu. I. Bácska, 1909. április 16. 2–4.; Uő: Vármegyénk monográfiája – A II. kötet megjelenése alkalmából. Bácska, 1909. augusztus 31. 1–2. 134 Varga Bálint: Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon. Történelmi Szemle 56. (2014) 180.
