Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
MAUTNER ZOLTÁN 1125 a városligeti állatkertnek működnie kellett, így kezdetben az 1913-as szabályzat, majd elkészülte után az 1918-as volt használatban. Az 1907-es átvételt követően az állatkerttel kapcsolatos ügyek a VI. számot viselő pénzügyi és gazdasági ügyosztály illetékességi körébe tartoztak, majd átkerültek az 1912-ben létrehozott városgazdasági ügyosztály kezelése alá.19 A XVI. számot viselő városgazdasági ügyosztály a főváros tulajdonában lévő létesítmények, épületek, telkek, valamint bérházak fenntartását és hasznosítását végezte. 20 1916-ban az állatkert mellett többek között a három fővárosi fürdő, a székesfőváros házinyomdája, az anyagszertár, a tüzelőszertár és az erdészeti ügyek is ide tartoztak.21 A kormány szanálási törvénye alapján meginduló létszámapasztás a fő város ügyosztályai körében átalakítást eredményezett. Négy közülük megszűnt, illetve más ügyosztályba olvadt bele. Ennek eredményeként a városgazdasági ügyosztály 1926-ban a XI. számot kapta, ami 1950-ig nem is változott.22 Az állat kertet is felügyelő városgazdasági ügyosztály vezetését mindvégig olyan tapasztalt és megbízható tanácsnokokra bízták, mint Márkus Jenő,23 Berczel Jenő, 24 Édes Endre,25 valamint 1931 nyarától Kovácsházy Vilmos. 26 Az állat- és növénykert pénzügyi szempontból az önálló vagyon-nyilvántartású és vagyonkezelésű üzemszerű intézmények közé tartozott. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy vagyonát a főváros többi pénzügyeitől elválasztva, különállóan kellett kezelni és nyilvántartani. Az állatkert valamennyi bevételét az intézmény kezelésére, fenntartására, valamint fejlesztésére lehetett fordítani. Amennyiben felesleg keletkezett, azt a saját beruházó tőkéjének törlesztésére használták fel. Budapest minden egyes évben külön készítette el a városligeti kert költségvetését és zárszámadását. 27 19 BFL 1997. 73.; Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1908.06.10./1079. A külön városgazdasági ügyosztály kialakítása az előző év novemberében alkotott „Budapest székesfőváros központi igazgatásának szervezetéről” szóló szabályrendelet értelmében történt; Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1911.11.08./1870. 20 Budapest Székesfőváros Közigazgatási Hatóságainak és Intézeteinek Címtára (a továbbiakban: Budapest Címtára és a kiadás évszáma) 1912. 152. 21 Budapest Címtára 1916. 382. 22 Fővárosi Évkönyv 1926. 6. 23 Márkus Jenő 1911 és 1916 között vezette az ügyosztályt. A székesfőváros alkalmazásában álló személyekről, tisztviselőkről alapadatokat a levéltárban lévő mutatókartonokból nyerhetünk. BFL IV. 1420. m. Székesfőváros Alkalmazottak Mutatókartonjai (a továbbiakban: BFL IV. 1420. m. és az alkalmazott neve.) Márkus Jenő. 24 1929. január 16-tól alpolgármester. Györfi Endre: „Amíg városatya lettem”. Bp. 1930. 31. 25 A tanácsnok 1892-től 1931-ig állt a főváros szolgálatában. BFL IV. 1420. m. Édes Endre. 26 Kovácsházy Vilmos 40 évet szolgált Budapest közigazgatásában. BFL IV. 1420. m. Kovácsházy Vilmos. 27 Szabályrendelet Budapest székesfőváros állat- és növénykertjének szervezetéről. I. 4. §. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1918.06.10./861.
