Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL 1126 Az állatkert legfőbb felügyeleti szerve a törvényhatósági bizottság volt, melynek közgyűlése döntött az intézmény vagyonára vonatkozó minden jelentősebb kérdésben, ezáltal működési feltételeit, fejlesztési lehetőségeit is befolyásolta. Meghatározta az állatkert kezdővagyonát, a beruházó tőke törlesztéséről gondoskodott, szükség esetén forgótőkét engedélyezett, szabályozta vagyonkezelését, költségvetését, valamint biztosította az új beruházások anyagi fedezetét. Jogában állt az állat- és növénykerti bizottság kiküldése, igény szerinti bővítése, szükség esetén tagjainak pótlása. A közgyűlés a városligeti állatkertre vonatkozóan csak a tanács javaslatainak előzetes meghallgatása után hozhatott határozatot, amit a kormányhatósági jóváhagyás végett a belügyminiszterhez mindig felterjesztettek. 28 A tanács gondoskodott az intézmény mindennapos működésének biztosításáról, egyfelől javaslatokat tett a közgyűlésnek, másfelől végrehajtotta a fennálló rendelkezéseket. Meghatározta az ügykezelés módját, a nyitvatartási időt, valamint a jegy és bérletárakat, engedélyt adhatott ki szórakoztató rendezvények megtartására. Gondoskodott az anyagbeszerzésről, új beruházásokat, átalakításokat végezhetett 50 000 koronát meg nem haladó költségig. Jogosult volt a pénztárak ellenőrzésére is. 29 A közgyűlés már 1907 márciusában kiküldött a pénzügyi és gazdasági ügyosztály vezetőjének elnöklésével egy szűkebb, ötfős bizottságot az állatkert ügyének rendezésére.30 A következő évben döntött az állat- és növénykerti bizottság meg alakításáról, amely feladatul kapta a városligeti intézmény rendezésének segítését és a munkálatok felügyeletét.31 Feladatát 1912-re a főváros vezetőségének meg elégedettségére sikeresen elvégezte, s a gratulációk begyűjtése után megbízása október 23-án lejárt. Ennek ellenére a közgyűlés még aznap úgy döntött, hogy az intézmény szervezéséről szóló szabályrendelet életbelépéséig újból megalakítja, már az üzemeltetés zökkenőmentes biztosításához szükséges jogosítványokkal. 32 Az állat- és növénykerti bizottságot a közgyűlés még további 18 éven át fenntartotta. Szükség is volt rá, főleg az első világháborút követő gazdasági nehézségekkel terhes időszakban. Különösen sok feladat hárult a bizottságra, miután az intézmény 1919-től tíz éven keresztül igazgató nélkül maradt. Az állat- és növénykerti bizottság minden ügy előkészítésében részt vett, határozatait jelentés vagy javaslat formájában a tanács, vagy a tanács útján a közgyűlés elé terjesztette. Széles körű ellenőrzési és felügyeleti joga mellett akár önálló indítványokat is előterjeszthetett. A bizottságot, melynek legalább negyedévente üléseznie kellett, 28 Uo. II. 6. §. 29 Uo. II. 7. §. 30 Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1907.03.27./549. 31 Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1908.06.10./1079., 1908.06.24./1190. 32 Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1912.10.23./1480.
