Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL 1124 az alpolgármesterek és a testület munkáját segítő ügyosztályok vezetői voltak. 11 A tanács minden előterjesztést megtárgyalt, ami a közgyűlés elé került, valamint önálló döntési jogosítványokkal is rendelkezett. A polgármester állította össze a közgyűlés – melynek egyben helyettes elnöke is volt – tárgysorozatát, emellett ő rendelkezett a főváros személyzetével, illetve megállapította az apparátus munka- és ügykörbeosztását. A városligeti intézmény szabályrendeletét is a közgyűlésnek kellett jóváhagynia, de a tervezet elkészítése és a rendelet elfogadás utáni végrehajtása már a tanács feladata volt. Az állatkert kezelésére vonatkozó szabályzat megalkotásának igénye már a megvétel utáni hónapban felmerült, a megvalósítás azonban sokáig elhúzódott. 12 A törvényhatósági bizottság közgyűlése a pénzügyi, jogügyi, valamint az állat- és növénykerti bizottság javaslatai alapján a székesfőváros tanácsa által előterjesztett szabályrendelet-tervezetet 1913. július 25-én elfogadta és kormányhatósági jóváhagyás végett a magyar királyi belügyminiszterhez felterjesztette.13 A belügy miniszter azonban 1914. június 26-án kelt leiratában módosításra visszaküldte a szabályzatot, a leirat által nem kifogásolt részeket azonban jóváhagyta.14 A tanács a háború kirobbanása és elhúzódása miatt csak 1918-ra készítette el a módosításokat. Az átírt szabályrendelet-tervezetet a közgyűlés elfogadta július 10-ei ülésén, majd ismét felterjesztette belügyminiszteri jóváhagyásra.15 A szabályrendelet szö vege már csak a Népköztársaság ideje alatt került a belügyminiszter elé, aki annak egyes részeit elfogadta, másokat viszont az időközben hatályba lépett új néptörvényekre hivatkozva visszautasított, s meghagyta, hogy hozzák összhangba azokat a hatályos rendelkezésekkel.16 A kérdés végül nem került újból a közgyűlés elé, így az a helyzet alakult ki, hogy az állatkertre vonatkozó szabályrendelet nagy részét ugyan jóváhagyták, de egyes vitatott részei nem léptek életbe. Még 1930-ban is bizonytalanság uralkodott az állatkert kezelését ellátó városgazdasági ügyosztályon belül, hogy a vonatkozó rendelkezés mely részei tekinthetők hatályosaknak.17 Nadler kinevezésekor ismét napirendre került a téma és csak az ügyészség állásfoglalása tett rendet a kérdésben.18 A politikai és jogi bonyodalmak ellenére 11 A tanács ügyosztályokra tagolódva végezte munkáját. Az ügyosztályok száma és elnevezése többször változott a tanács 57 éves fennállása alatt. Az ügyosztályok vezetését a tanácsnokok végezték, akik időnként több ügyosztályért is felelősek voltak. 12 Perczel O. : A Budapesti Állatkert újjáépítése i. m. 222. 13 Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1913.06.25./1428. 14 BFL IV. 1409. c. Budapest Székesfőváros Polgármesterének iratai (1873–1950). Polgármesteri Ügyosztályok központi Irattára (1930–1950). (a továbbiakban: BFL IV. 1409. c. és az iktatószám) I. 2024/1938 (1573/1930). 15 Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1918.06.10./861. 16 BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (1573/1930). 17 BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (XI. 189.503/1929). 18 BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (1573/1930).
