Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
MAUTNER ZOLTÁN 1123 Az állat- és növénykert helye Budapest önkormányzati szervezetében A budapesti állatkertet 1866. augusztus 9-én nyitotta meg a két évvel korábban alakult Pesti Állatkert Részvénytársulat, majd 1871-ben Állat- és Növényhonosító Társasággá átalakulva még további 36 éven át ebben a formában vezették a városligeti intézményt.7 A társaság alapszabálya értelmében a közgyűlés és a vá lasztmány irányította az állatkertet, míg a főfelügyeleti jogot a belügyminiszter gyakorolta. A kert 1907-ben csődbe ment, de a főváros megváltotta és saját kezelésébe vette.8 Az állatkert átépítésével a törvényhatósági bizottság közgyűlése a tanácsot bízta meg.9 A teljes körű átalakítás 1912-re fejeződött be, s ettől kezdve a nagyközönség három éves zárva tartás után ismét látogathatta az alapjaiban megváltozott kulturális és szórakoztató helyet. A főváros tulajdonába került állatkertet el kellett helyezni Budapest szervezetében, fel kellett építeni felügyeleti hierarchiáját, s gondoskodni kellett igazgatásának szabályrendszeréről is. Budapest főváros az 1872. évi XXXVI. törvénycikkben meghatározott keretek között 1873. október 25-én kezdte meg működését. Ekkor tartotta alakuló ülését a főváros önkormányzati jogait gyakorló törvényhatósági bizottság, majd közgyűlése rövidesen megválasztotta a főpolgármestert és a közigazgatási feladatokat ellátó polgármestert. Ez az 1873-ban lefektetett berendezkedés érvényben maradt a két világháború között is, egészen az 1930-as új fővárosi törvény elfogadásáig.10 A főpolgármester állt a város élén, mint a végrehajtó hatalom képvi selője, s ő vezette a közgyűlést is. A törvényhatósági bizottság közgyűlése döntött Budapest pénzügyi kérdéseiben, kialakította önkormányzati szervezetét, megválasztotta tisztségviselőit. Munkáját a tagjaiból alakított bizottságok segítették. Az önkormányzat legfőbb döntés-előkészítő és végrehajtó szerve a tanács volt, melynek elnöki posztját a polgármester töltötte be. Rajta kívül a tanács tagjai 7 Fővárosi Évkönyv az 1926. évre Budapest székesfőváros hivatalos címtárával (a továbbiakban: Fővárosi Évkönyv és a kiadás évszáma). Bp. 1926. 302. 8 „A fennállott szerződés értelmében a terület birtoklása és a felépítmények tulajdonjoga a székesfővárosra szállt át s a székesfővárosnak jogában volt egyúttal az ingó vagyonnak megváltása is.” Fővárosi Évkönyv 1926. 302.; Az ingóságok és az állatállomány megváltásáról szóló adásvételi szerződést 1907. szeptember 26-án kötötték meg. Perczel Olivér: A Budapesti Állatkert újjáépítése. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXXVIII. Bp. 2013. 219–220. 9 1909-től az intézmény elnevezése: Székesfővárosi Állat- és Növénykert. BFL Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának iratai (1873–1949). IV. 1403. a. Közgyűlési jegyzőkönyvek (1873– 1944). (a továbbiakban: Közgyűlési jegyzőkönyvek. Az ülés időpontja/a határozat száma.) 1907.10.30./1755., 1908.06.10./1079. 10 Időközben életbe lépett lényeges változtatások: a törvényhatósági bizottság választásának módját és összetételét az 1920. évi XI. és az 1924. évi XXXVI. tc. változtatta meg, míg a főváros szervezési szabályzatát 1911-ben rendezték újra. Budapest Főváros Levéltára II. Szerk. Kenyeres István – Sipos András. Bp. 1997. (a továbbiakban: BFL 1997.) 60.
