Századok – 2017

2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére

VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL

1122

a pályázat kiírói.4

Ismeretlen volt az alulmaradt jelentkezők személye is.

5

Sőt, arra sem kaptunk választ, hogy miért döntöttek a főváros vezetői az elsősorban vadászként ismert jelentkező mellett.

Nadler Herbert a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legjelentősebb vezetője volt, igazgatása alatt az intézmény nemzetközi színvonalra és rangra emelkedett. Az állatok takarmányozása és tartása terén bevezetett változtatásai időtállónak bizonyultak, az egész városligeti kert megújult, modernizálódott. Nadler Herbert nemcsak az állatkert sikeres vezetésére volt alkalmas, hanem nyelvtudásának és európai műveltségének köszönhetően arra is, hogy Magyarországot nemzetközi szinten képviselje. Tudományos munkájának elismeréseként az Állatkerti Igazgatók Nemzetközi Szövetsége a tagjai közé választotta.

6

Nadler Herbert kinevezésének vizsgálatán keresztül belelátunk a Horthy-korszak állatkertjének szervezeti felépítésébe, valamint képet kapunk arról is, hogyan illeszkedett a városligeti intézmény a főváros önkormányzati szervezetébe. Mindemellett az eset arra is rámutat, hogy a vezetők kiválasztása körül zajló viták, majd a meghozott döntések mennyire meghatározók lehetnek egy intézmény sorsára.

4 Nadler maga nem említi az állatkert élére kerülésének körülményeit. Nadler Herbert:

Az

állatkert pusztulása. Budapest 2. (1946) 6. sz. 218–220.; A szocialista elvárásoknak megfelelő írás született 1955-ben Szolcsányi Ferenc és Baross Kálmán közreműködésével, amely a városligeti intézmény 90 évét foglalta össze. Az 1930 utáni időszakra a következő mondattal utalnak: „Az állatkertet olyan igazgatók vezették, mint például Nádler, Horthy fővadász mestere, akinek ez az állás elsősorban poziciot jelentett, nem pedig egy hivatás teljesítését.” A kilencoldalas írás Szidnainé hagyatékában található (a továbbiakban: Szidnainé hagyaték), amely a Fővárosi Állat- és Növénykert könyvtárának gyűjteményéhez tartozik.; Szolcsányi Ferenc – Baross Kálmán:

A

budapesti állatkert 90 éve. Bp. 1955. Szolcsányi az állatkert propagandistája volt, Baross Kálmán pedig osztályvezető-helyettes. A szerzőpáros tévedett, ugyanis Horthy Miklós kormányzó fővadásza nem Nadler, hanem vitéz Nemeskéri-Kiss Géza, illetve Altai Emil volt. Lásd Majtényi György:

K-vonal. Uralmi elit és luxus a szocializmusban. Bp. 2009. 80.; Anghi Csaba rendszeresen jelentkezett az intézmény múltjáról készített hosszabb-rövidebb írásaival, amelyekhez levéltári kutatásokat is végzett. Nézőpontja kimondottan érdekes, mivel a harmincas években együtt dolgozott a neves vadásszal a kert felvirágoztatásán. Összességében elmondható, hogy egykori főnökét – akit Anghi szerint kineveztek az állásra – személyében nem, de szakmailag támadta, több döntését is kritizálta, a kiugró eredmények említésekor pedig nevét elhallgatta. Anghi Csaba:

Az Állatkert alapításának rövid története. (Budapest Főváros Állat- és Növénykertjének ismeretterjesztő füzetei 2.) Bp. 1958.; A százéves Állatkert. Szerk. Anghi Csaba. Bp. 1966.; Uő: A

százéves Állatkert. Budapest 4. (1966) 17–19.; Az egykori állat- és növénykerti főtiszt és Nadler igazgató között személyes ellentét alakulhatott ki a vízilómedence átalakításával kapcsolatban.; Dr. Anghi Csaba:

Az

Állat- és Növénykert története és távlati fejlesztése. In: A százéves Állatkert i. m. 31–36.; Kotlár Károly, aki elsősorban vadászati érdemei szemszögéből mutatta be a volt intézményvezető életét, úgy nyilatkozott, hogy Nadler állatkerti munkáját pályázat útján nyerte el. Kotlár

Károly:

Nadler Herbert (1883–1951). In: Magyar Agrártörténeti életrajzok I-P. Szerk. Für Lajos – Pintér János. Bp. 1988. 592–596.

5 Az egyik vetélytárs személyét Kovács Zsolt Magyarország állatkertjeit bemutató könyve fedi fel, amelyben említésre kerül, hogy Kittenberger Kálmán is pályázott az igazgatói állásra. Kovács Zsolt:

KalandoZoo. Magyarország állatkertjei. Bp. 2014. 41. A neves Afrika-kutató, aki egyben Nadler vadászkollégája is volt, korábban és később is kapcsolatba került a fővárosi állatkerttel. Szidnainé Cs. Á

.

:

A 125 éves i. m. 58., 107.

6 Uo. 95.