Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
1121 Mautner Zoltán VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére * Keresztes-Fisher Ferenc belügyminiszter 1932. február 3-án kelt leiratában elutasította Méhes Gyula Nadler Herbert végleges alkalmazása elleni fellebbezését, s ezzel a Székesfővárosi Állat- és Növénykert1 igazgatójának kinevezését törvé nyesnek minősítette. A belügyminiszter ezzel a döntéssel egy több mint 12 éve húzódó vitának a végére tett pontot, amely a városligeti intézmény vezetésével kapcsolatosan folyt. Az 1919 őszétől üresen álló állatkerti igazgatói szék sorsát figyelmesen és kritikusan követte a korabeli sajtó. A zoológus szakma sem maradt közömbös a kérdés iránt, s igyekezett az igazgató személyét érintő döntés t befo lyásolni. A főváros választott vezetésének közgyűlésein is vissza-visszatérő vitákat gerjesztett a városligeti intézmény deficitje, így az igazgatói szék kérdése természetesen politikai színezetet is kapott. Az állatkert igazgatóinak, vezetőinek munkásságáról meglehetősen sok ismeret áll rendelkezésre, miközben arról alig tudunk valamit, hogy miként kerültek a városligeti intézmény élére. Azzal kapcsolatban ugyanis, hogy hogyan történt kinevezésük, milyen módon zajlott a kiválasztási eljárás, és kik voltak jogosultak a döntés meghozatalára, ez idáig nem folytattak kutatást. Ez Nadler Herbert 2 esetében is igaz, aki 1929-től 1948-ig állt az állatkert élén.3 A patinás fővárosi in tézmény történetírói Nadler kinevezéséről nemcsak hiányosan, de egymásnak ellentmondva nyilatkoztak, miközben munkáikból nem derült ki, hogy milyen körülmények között történt a pályáztatás, milyen feltételeket szabtak a jelölteknek * A tanulmány megszületéséhez nyújtott segítségéért köszönettel tartozom Rácz Györgynek (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Sipos Andrásnak (Budapest Főváros Levéltára), Sőrés Évának, Nagyné Solymosi Mariannak, valamint Dóka Andrásnénak. 1 Az intézmény neve a város elnevezésével együtt többször változott (Pesti Állatkert, Budapesti Állatkert, Székesfővárosi Állat- és Növénykert, Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Fővárosi Állat- és Növénykert), de a sajtó és a köznyelv gyakran csak budapesti állatkertként, városligeti állatkertként, illetve állat és növénykertként említi. A szóismétlés elkerülése végett ezeket cserélgetve fogom használni. A kis- és nagybetű használata is számtalan variációban jelenik meg. A tanulmányban a hivatalos, teljes név használatánál nagybetűt írok, minden más esetben kis betűt használok. A szó szerinti idézeteknél, valamint a címeknél az ott használt formát tartom meg. 2 Nadler Herbert családi nevét az esetek 40%-ában á-val írják, a tanulmányban az ékezet nélküli formát fogom használni, mivel a hivatalos iratok többségében is így szerepel. A szó szerint átvett idézeteknél, címeknél az ott használt formát tartom meg. 3 Nadler Herbert állatkerti munkásságáról legrészletesebben a következő művek számolnak be: Szid nainé Csete Ágnes: Nádler Herbert életútja és munkássága. Állattani Közlemények 77. (1991) 11–16.; Uő: A 125 éves budapesti Állat- és Növénykert története. Bp. 1991. 84–105.
