Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 1119 kirobbanása volt.132 Abban mindenképpen igaza volt, hogy a változó hatalmi vi szonyoknak köszönhetően az Erdélyi Kamara, mint pénzügyigazgatási szakhivatal, nem működhetett huzamosabb ideig Erdély területén, de szisztematikus forrásfeltárás nélkül nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy az új pénzügyi kormányszerv tevékenysége teljességgel eredménytelen lett volna, ahogyan a kormánytanács munkájával kapcsolatban is akkor fogunk tisztán látni, ha alapkutatások folynak majd e témában. Ebből kifolyólag nehéz megvonni az összes, a tizenöt éves háború idején elrendelt Habsburg pénzügyigazgatási reform mérlegét is. Annyi bizonyosan állítható, hogy a Habsburg-kormányzat azokban az években, amelyekben birtokolta Erdélyt, a kormányzati átalakításokat mindig a pénzügyigazgatás megreformálásával kezdte el, ugyanis I. Ferdinánd példájából már tudhatták, hogy Erdély megtartásához, a tartomány stabilizációjához rengeteg pénz szükségeltetik. Itt visszautalnék Trócsányi megállapítására is, miszerint a tizenöt éves háború alatt ideiglenesen működő Habsburg-kormányszervek rövid élettartamukból fakadóan nem gyakoroltak számottevő hatást az erdélyi államigazgatásra. Véleményem szerint a fenti állítás minden igényt kielégítő megerősítése vagy éppen megcáfolása csak azt követően képzelhető el, hogy a kormányszervek működését az egyes hivatali karriereken keresztül sikerül kellő alapossággal feltárni. A hivatali pályafutások felvázolása sokban segítheti az egyes tisztségviselők származásának és iskolázottságának megismerését. Igazgatástörténeti szempontból az sem mindegy, hogy az Erdélyi Kamaránál többségében erdélyi vagy magyarországi írnokok dolgoztak, hiszen az erdélyi származásúak tovább vihették későbbi munkájuk során az itt szerzett tapasztalatokat.133 A fenti kér dések feltevésével és megválaszolásával pedig eljuthatunk az erdélyi igazgatástörténeti és kormányzati kutatások alapproblémájához is, hogy vajon mennyire volt archaikus az erdélyi állam szerkezete és mennyiben tükröződött rajta a korabeli európai „trendek” hatása? 132 Uo. 133 Elsőre talán elrugaszkodott párhuzamnak tűnhet, de véleményem szerint Bethlen Gábor 1620. évi kincstartói utasítását is meg kellene ebből a szempontból vizsgálni. Az instrukcióban ugyanis egy már kiforrott hivatali struktúra képe bontakozik ki, amelyet Bethlen megreformál a saját elképzelései szerint.
