Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
SZŐCS TIBOR 1085 intézményrendszerében nem találkozunk ilyen nevű hivatallal a 11. század folyamán. A névegyezés mellett a magyar curialis comes feladata is nagyon hasonlított a horvátországi curialis comes éhez. Ezek után megkockáztathat juk a következtetést: az udvarispáni tisztséget valóban Kálmán hozta létre, méghozzá horvátországi minta alapján. Igen valószínű az is (bár forrásokkal nem igazolható), hogy nemcsak a megyék szintjén jött létre ez a hivatal, hanem a magasabb rangú tepč ija és az alacsonyabb rangú tep č ica mintájára Magyarországra is a kettős szisztémát ültette át, egyszerre hozva létre a királyi és a megyei udvarispáni címet. Az udvarispánok feladata eredetileg az egyes várispánságokban a várbirtokok számon tartása és igazgatása, míg a királyi udvarban az udvarszervezet birtokainak kezelése volt. Amikor tehát a korábbi szakirodalom nagy általánosságban „gazdasági” feladatokat tulajdonított a 12. század elején létrejövő udvarispánnak, akkor az talán kicsit általánosabb megfogalmazás volt a kelleténél. Ezen királyi udvarispánok feladata – ameny nyiben Kálmán tényleg híven utánozta a horvátországi mintát – inkább csak a birtokkezelésre korlátozódhatott kezdetben. Ugyanakkor, ha az itt ismertetett genezis igaz lenne, akkor ez azt jelentené, hogy a királyi udvarispán nem II. István korában jelent meg, hanem már Kálmán idején. Ennek viszont elviekben ellentmond az, hogy az 1111. évi és az 1113. évi zobori egyház számára kiállított oklevelek méltóságsorában nem találkozunk ilyen tisztségviselővel, miközben igen sokan ott szerepelnek.115 Az is tény ugyanakkor, hogy az okle velek ebben az időben még nem adtak általános méltóságsorokat a tisztségviselőkről, hanem kizárólag a jelen lévő tanúk nevét rögzítették.116 Nem zárható ki, hogy az udvarispán valamiért nem volt jelen az oklevelek kiállításakor, vagy nem volt még szokás beleírni a tanúnévsorba, ahogy a nyitrai püspököt sem, pedig a püspökség ekkor már létezett, sőt a két mondott oklevélben éppen a nyitrai egyházmegye területének birtokairól intézkedtek.117 A 12. század folya mán több esetben is előfordult, hogy az udvarispán vagy éppen a nádor hiányzott az okleveles tanúsorokból, pedig a tisztségek akkor nem csupán léteztek, de be is voltak éppen töltve. 1180-ig bezárólag 31 hiteles tanúsorunk maradt fent, ebből 10 alkalommal nem sorolták fel az udvarispánt, vagyis az esetek mintegy 1/3 részében.118 Bár forrástanilag nem bizonyítható, hogy a királyi 115 Az 1111. és az 1113. évi oklevél tanúnévsora megegyezik, ott szerepel 11 főpap (a 10 „klasszikus” magyar egyházmegye érsekei és püspökei mellett még a zárai püspök, a nyitrai ugyanakkor hiányzik), a fehérvári és esztergomi prépost, a nádor, továbbá 4 ispán és „Mercurius princeps Ultrasiluanus”, ami vélhetően az erdélyi vajdai tisztséggel azonosítható (DHA I. 383., 396.; RA 43. és 46.). 116 Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979. 111. 117 Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. Századok 143. (2009) 258. Az 1113. évi oklevélben említik is „a püspök faluját” (in villa episcopi – DHA I. 394.). 118 Szőcs T.: Nádori intézmény i. m. 43.
