Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1086 udvarispán már Kálmán alatt is megjelent, de úgy véljük, hogy a két zobori oklevél tanúsorából való hiányuk nem keltezi a tisztség létrehozásának idejét minden kétséget kizáróan II. István korára. Sokkal logikusabb, hogy a horvát minta alapján Kálmán már eleve két szinten hívta életre a curialis comes t, és nem csak a vármegyei közigazgatás középszintjén. Ha megvizsgáljuk a 11. század végi magyarországi viszonyokat, akkor látható, hogy a (volt) királyi birtokokat külön számon tartották még az esetleges eladományozásuk után is. A pannonhalmi monostor az 1090-es évek közepe felé (1093–1095 közé keltezve) íratta össze birtokait és vagyontárgyait, és hagyatta jóvá ezt László királlyal. A felsoroláskor azon földek esetében, ami királyi adomány volt, vagy amely királyi birtok volt korábban, megemlítették az iktatást végző poroszló nevét is,119 de csak az ilyen adományok esetében. Az olyan birtokok esetében, ahol nem említenek királyi adományt vagy királyi közreműködést, sehol nem tüntették fel a poroszló nevét. A királyi birtokok eladományozásának számon tartása már a 11. század végén is kiemelt feladatnak számított, ugyanakkor az is látható, hogy ennek a feladatnak korábban nem volt egyértelmű gazdája. Azonban amikor Hontpázmány nembeli Lampert látta el adományokkal a bozóki monostort II. István idején, az 1135-ös oklevél szerint a volt királyi birtokot már az udvarispán közreműködésével iktatták a monostornak.120 Amikor tehát Kálmán a 12. század elején létrehozta a magyar országi curialis comes intézményét, akkor azt egy itt is létező igény alapján tette: Magyarországon is kezelni kellett a királyi birtokokat és számon tartani eladományozásukat. Horvát királyként az ottani intézményrendszert megismerve láthatta, hogy ott jobban megszervezték ezt, és úgy vélhette, hogy hasznosabb, ha a feladatnak Magyarországon is külön gazdája lesz. Ha azt vizsgáljuk, hogy Kálmán újítása mennyire volt sikeres, akkor azt mondhatjuk: igen is, meg nem is. A 12. századi források alapján a curialis comesek feladatköre hamar kibővült egyéb gazdasági, igazgatási funkcióval. Elviekben az is elképzelhető, hogy ez már kezdettől fogva így volt, bár a királyi udvarispánra vonatkozó legkorábbi forrás alapján ez még nem derül ki. Nem sokkal később már az udvar általánosabb igazgatását is az udvarispán látta el, legalábbis erre következtethetünk abból a fentebb ismertetett 1151 körüli oklevélből, amelyben éppen ő intézett a király számára egy kincstári kifizetést 119 „László király adott egy tavat [...] és kevéske földet, s ezek királyi poroszlója a Kopasz Péter bíró”; „a király engedelmével Györk adott [...] ezek királyi poroszlójának neve Garba”; „tó, amelyet Salamon király adott [...] a királyi poroszló Szalók volt.”; „hely, ahol László király tíz mansio hajóst adott, királyi poroszlójuk Kuca”. Magyarul: CAH 121–122., latinul: DHA I. 300–301. 120 Lásd 108. jegyz.
