Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1082 olvashatunk Domonkosról (Dominici tepci, curialis comitis ). 100 Ez a két adat nem tűnik soknak (ráadásul azon kívül, hogy megjelennek, többet nem is tudunk meg a méltóság viselőjéről), de szerencsére az utóbbi oklevél leírta az intézmény szláv nevét is: a Domonkos mellett álló tepci t. Hogy nem tévedésről van szó, az mutat ja, hogy az előbb említett Boleszláv és Domonkos is felbukkan más oklevelekben, ahol a szláv nevén nevezik meg a tisztségét.101 Mindezek alapján már a horvát történetírásnak is régi megállapítása, hogy a modern horvát és szerb nyelven tepči vagy tepčija néven emlegetett tisztség latin neve curialis comes volt, a két elnevezés ugyanazt az intézményt takarja.102 A tep č i, a horvát források mellett, a 13. század tól kezdve feltűnik Szerbiában és Boszniában is. Korai feladatköre igen sok vitát szült a szerb és horvát történetírásban, és mivel a későbbi időkben bírói funkciót is betöltött, sokan egy olyan bírói intézménynek tartották, amelynek pontos keretei nem világosak.103 A tisztség történetét és intézményi kereteit végül Miloš Blagojević szerb történész tisztázta, áttekintve a horvát, szerb és bosnyák forrásokat, és az ottani tepčijá k közötti hasonlóságokat és különbségeket. 104 Blagojević megvizsgálta azon 11. századi forrásokat, ahol a tepčija bíróként tűnik fel, és lát ni lehet, hogy nem általában véve ítélkezett, hanem csak bizonyos ügyekben, mégpedig ahol királyi birtokokról volt szó.105 Ugyanez igaz volt Szerbiában és Boszniában is, a tepčijá k hatásköre ott is az uralkodói birtokállományhoz kö tődött. Tanúként is leginkább akkor jelentek meg a királyi oklevelekben, ha királyi földbirtokot adományoztak egyházaknak, illetve magánszemélyek adományoztak el olyan birtokokat, amelyhez királyi jóváhagyás is szükséges volt. 106 Egyébként Horvátországban több (legalább kettő) tepčija is létezett egy időben, és mind a horvátoknál, mind a szerbeknél a közigazgatási hierarchia több szintjén is megjelent a tisztség: a középkori Szerbiában „kis” és „nagy tepčija ” volt a nevük, míg a horvátoknál a magasabb rangú az említett „tepčija ”, az alacsonyabb pedig 100 Uo. 142. 101 1060: Boleslao tepizo; Bolleslao teuzone (~tepizone); 1066–1067: Boleslaus tepci; 1069: Bolesclaus curialis comes; 1070: Boleslao tepti; Boleslavo tepcii – CDCr I. 88., 91., 106., 114., 116., 118.; 1075: Dominici tepci curialis comitis; 1070–1076: tepicone Dominico; 1078: Dominico tepize – CDCr I. 142., 150., 167. 102 Franjo Rački: Nutarnje stanje Hrvatske prije XII. stoljeća. RAD 22. (1888) 141., 152.; Mihajlo Lanović: Ustavno pravo Hrvatske narodne države. RAD 119. (1938) 226–227. 103 Lanović, M.: Ustavno pravo i. m. 227. 104 Miloš Blagojevi ć : Tepčije u srednjovekovnoj Srbiji, Bosni i Hrvatskoj. Istorijski glasnik 1–2. Beog rad 1976. 7–47.; ezen tanulmány megállapításainak rövid összefoglalása ugyancsak tőle: Leksikon srpskog srednjeg veka. Priredili: Sima Ćirković – Rade Mihalčić. Beograd 1999. 738. Itt köszönném meg Kádár Tamás segítségét Blagojević tanulmányának megszerzéséért, és Novák Mária (Bácsszőlős, Szerbia) segítségét, amit a szöveg értelmezésében nyújtott. 105 Blagojević , M.: Tepčije i. m. 40–41. 106 Uo. 42–43.
