Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1074 II. András parancsot intéz a mindenkori mosoni ispánhoz és az udvarispánhoz (omnibus comitibus et curialibus comitibus castri Musuniensis pro tempore constitutis vel constituendis), hogy a szentkereszti apátság egyik kiváltságolt földjét védelmezzék „minden behajtástól, vámszedéstől, és mindenki zaklatásától”. 60 Az első olyan adatok, amikor a megyei udvarispán bírói hatalmat is gyakorol, a Váradi Regestrum bejegyzéseiben vannak. Az 1213-ra datált feljegyzések között ott találjuk a dobokai, kolozsi, bihari, krasznai, szolnoki, békési, zarándi és a szabolcsi udvarispánt is, magában vagy ritkábban a billogossal az oldalán, ahogy különféle ügyekben bíráskodik.61 Az ott olvasható esetek egy már kifor rott, bejáratott rendszert sejtetnek. Hamarosan, az 1220-as évektől feltűnnek olyan okleveles adatok is, amelyekben az udvarispán bírói szerepére utalnak. A még apja életében megkoronázott Béla herceg (ahogy a szakirodalom gyakran nevezi: „ifjabb király”) 1220. évi oklevele a varasdi hospesek kiváltságait sorolja fel és erősíti meg újra, mivel II. András erre vonatkozó oklevele elégett. Ebben megemlíti, hogy „az ispánnak vagy az udvarispánjának nincs hatalma felettük ítélkezni”, hanem maguk állíthassanak bírót, akit „rihtard nak” nevez nek (a szó a német richter/bíró kifejezés egy szláv formájú változata), 62 ám ha egy külső személynek a varasdiakkal van pere, akkor a bírójuk az udvarispánnal közösen ítélkezzen, és ha a külső személyt elmarasztalják, akkor az az udvarispánnak fizessen bírságot, a varasdi hospes pedig a saját bírójának.63 Az oklevél hite le nem áll minden kétségen felül,64 de nem is tekinthetjük biztosan hamisnak. A két évvel későbbi Aranybulla szintén az udvarispán bírói funkcióját emelte ki, egyszersmind a várszervezet népeire korlátozva azt. Elvétve más, későbbi oklevelek is utalnak az ítélkező udvarispánra (nagyobb számban IV. Béla korától kezdve),65 noha II. András idején még gyakrabban, szórványosan pedig később 60 ab omni exactione et tributo et ab omnibus molestare volentibus manuteneatis et defendatis – UB I. 74. (RA 342.). 61 Csak az 1213-ra tett feljegyzéseket idézve: VR 6., 10., 13., 16., 18., 20–21., 24., 31., 34., 36–37., 41–42., 48–51., 53., 57., 59. 62 Szalay József: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században. Századok 14. (1880) 548. 63 comes vel suus comes curialis non habeant potestatem eos iudicandi, sed inter eos quemcumque volunt iudicem constituant, quam rihtardum solent appellare, si quis extraneus cum burgensibus eiusdem ville litigium commoverit, curialis comes simul cum rihtardo discutiant, si extraneus remanserit, curiali comiti suo iudicio teneatur, burgensis autem suo rihtardo – CDCr III. 186. (RA 567.). 64 Lásd az RA 567. számú regeszta kommentárját. 65 A Váradi Regestrum további bejegyzéseit most nem idézve, 1230 k.: UB I. 133–134.; 1231: UB I. 137. (itt az ispán parancsára ítél); 1234: PRT VIII. 282–1283. (itt király által delegált bíróként); IV. Béla 1240. évi, a győri szőlőművesek számára adott kiváltságlevelében részletesen is leírja a győri udvarispán jogkörét: 1. az udvarispán helyettest ne tartson, de ha eltávozik a vártól, akkor állítson valakit maga helyett a visszaérkeztéig, 2. a falvak lerombolása vagy a szabadságjogok megsértése ügyében ne ítélkezzen, hanem az ispánnak engedje át az ilyen ügyeket, 3. ne idézzen meg senkit, akinek nincsenek peres ellenfelei, pusztán a haszonszerzés végett meggyanúsítván őket, hogy gaztettüket titkolják, vagy hogy a másik féllel a tudtán kívül egyezségre léptek, 4. ne ő ítélkezzen a perbe vont serviense felett,
