Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
SZŐCS TIBOR 1071 nevezték a régi terminológiával curialis comes nek, a neve csak később állandósult vicecomesként. Találkozunk curialis comes ekkel a királyi szolgálónépeket adó udvarszerveze ten belül is. Ők nagy valószínűséggel az udvarnokispánok helyettesei lehettek, kisebb ügyekben esetleg bíráskodhattak is az udvarszervezet népei felett.44 Bár csak utalásszerűen, de van információnk arról is, hogy az etnikai különkormányzatok élére állított ispánok alatt is létezett udvarispán. Az árpási besenyők kapcsán tudjuk, hogy 1224-ben a besenyőispán mellett curialis comes ük is volt, aki évente egy szer őket felkeresve ítélkezett közöttük, és ekkor megszállási joga is volt.45 Curialis comes névvel illetett tisztségviselő felbukkan egyházi és világi magánbirtokokon is, bár velük a szakirodalom jóval kevesebbet foglalkozott, mint a megyei udvarispánokkal. A rájuk vonatkozó néhány szórványos adat alapján azt állapíthatjuk meg, hogy egy-egy birtok gazdasági szervezetének az élén álltak, és fennhatóságot – később egyértelműen bírói hatalmat gyakoroltak a birtok népei felett is. 46 Curialis comes nevű tisztségviselő jelenlétével tehát találkozhatunk az igazga tás legmagasabb szintjét képviselő királyi udvartól a királyi vármegyék és az udvarszervezet középszintjén át egészen a legalsó szintet jelentő magán- és egyházi birtokigazgatásig. Először a megyei udvarispán bukkan fel a forrásokban 1113-ban, majd II. István uralkodásának második felében, 1127–1131 között megjelenik a királyi is (vagyis az országbíró elődje).47 Világi magánbirtokon 1181-ben említenek először udvarispánt, egyházi birtokon pedig 1183-ban.48 Tegyük hoz zá: a dömösi prépostság birtokainak és szolgáltató népeinek 1138. évi összeírásában már találkozhatunk valami hasonlóval: az „udvari szolgák neveinek” (no mina servorum curialium) felsorolása után megemlítik, hogy „A curialis neve: Bar” (Curialis nomine Bar ). 49 Nem kizárt, hogy az itt pusztán „curialis” névvel illetett tisztségviselő alatt a későbbi udvarispánt értették. Az udvarszervezet ispánjainak curialis comesével elsőként 1208-ban találkozhatunk a Váradi Regestrum egy be jegyzésében, az etnikai különkormányzatok ispánjainak helyettesét pedig – mint fentebb említettük – egyetlen adat fémjelzi, 1224-ből. 50 Azzal a kérdéssel tudomásunk szerint senki nem foglalkozott, hogy lehet-e intézménytörténeti oka annak, hogy az igazgatás teljesen eltérő szintjein megjelenő hivatalnokok ugyanazt a latin nevet viselték. Hogy a királyi és a megyei 44 Kis P.: Szolgálónépi szervezet i. m. 27., 73–74., 87. 45 RP 16. 46 PRT I. 554–555.; PRT VIII. 213.; Lederer E.: Feudalizmus kialakulása i. m. 145–146., 148–149. 47 Lásd 37. jegyz. 48 1181: Chartae antiquissimae Hungariae. Árpád-kori oklevelek: 1001–1196. Főszerk. Györffy György. Bp. 1997. (a továbbiakban: CAH) 83.; 1183: CDES I. 90. (RA 136.). 49 MES I. 94. 50 1208: VR 2. sz.; 1224: RP 16.
