Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1072 udvarispánt senki nem próbálta összekapcsolni, annak egy igen egyszerű oka lehet: teljesen más volt a feladatuk. Míg a királyi udvarispán – mint fentebb láttuk Váczy Péter megállapításai alapján – főképpen a királyi udvar gazdasági ügyeivel foglalkozott, addig a megyei udvarispán eredendően bírói funkciókat látott el, tehát a puszta nevükön kívül tényleg nem kapcsolja semmi össze a két hivatalt. De tényleg így volt-e? Lássuk először is a hivatali funkciót. A királyi udvarispán korai szerepéről már esett szó, azonban érdemes részletesebben is szemlézni a 12. századi forrásokat. A királyi udvarispán fordul elő a legtöbbször a forrásokban, ám a legtöbb esetben csak a királyi oklevelek méltóságsorában találkozunk vele, a feladataira ez nem vet fényt. Az első adat, amiből következtetést vonhatunk le, II. Béla 1135. évi oklevele, amelyben a király írásba foglalta, hogy Hontpázmány nembeli Lampert ispán milyen adományokat tett a bozóki apátság javára még II. István uralkodása idején. Az egyik, Pásztó nevű birtokon királyi udvarház állt, amit még Szent László idején kapott Lampert hozományként, és ennek az iktatását Gyula királyi udvarispán végezte a poroszlója által.51 Egy másik esetben – amelyet egy keltezetlen, de 1151 körülre datálható pannonhalmi oklevél mesél el – II. Géza király 40 ezüstmárkát kért a pannonhalmi apáttól udvarispánja, Henrik közbenjárásával. Az apát előbb megpróbált kitérni a kérés elől pénztelenségre hivatkozva, de miután az udvarispán megfenyegette a monostor kincstárnokát, sietve eladták egy birtokukat, és az érte kapott pénzt átadták a királynak. Géza az eladott föld kompenzációjaként egy udvarnokföldet adott a monostornak, amelybe szintén Henrik udvarispán és annak poroszlója iktatta be az apátságot.52 Összesen ennyi adat áll rendelkezésünkre a 12. századból, amelyben a királyi udvarispánt hivatali működése közben látjuk: felügyelte a királyi birtokok iktatását, esetleg a kincstárat is. Ezen kívül, mivel viszonylagos rendszerességgel a királyi udvarban tartózkodott,53 alkalmanként részt vett az uralkodó elé került ügyek tárgyalásában. Onnan tudjuk, hogy ez nem tartozott a jogköréhez, hogy az oklevelek szövege egyrészt konkrétan is megmondja, hogy a király parancsára külön megbízással járt el, másrészt mindig bírótársakkal, köztük a nádorral és az udvar más előkelőivel együtt, csoportosan mondott ítéletet, tehát nem az esetleges bírói jogkörénél fogva.54 A megyei udvarispánokra hasonlóan szegényes tabló áll rendelkezésünkre. 51 Nonum [ti: predium] vero Paztuh, ubi erat regalis curia, dedit rex Ladislaus comiti Lamperto cum sorore sua, quam dederat ei in uxorem [...] comes autem curialis regis erat Iula, qui pristaldum suum nomine Donk idem predium predicto cenobio statuit. – CDES I. 71. 52 CAH 60. (RA 80.). A két esetre lásd még Szőcs T.: Nádori intézmény i. m. 38–39. 53 Szőcs T.: Nádori intézmény i. m. 42–43. 54 Ilyen esetek: 1152: CAH 61–62.; 1184: CAH 90. Részletesebben lásd Szőcs T.: Nádori intézmény i. m. 44.
