Századok – 2017

2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása

SZŐCS TIBOR

1065

újítás azonban Imre király nevéhez fűződik [...] A gazdasági ügyek terhe alól felszabadulva, az udvarispán minden idejét a bíráskodásnak szentelhette. Ez a változás rövidesen címében is kifejezésre jutott, iudex curiae lett. Új neve tudtunkkal először 1219-ben fordul elő.”

9 A mérvadó történetírás innentől kezdve Váczy Péter alapján rajzolta meg az országbírói tisztség korai történetét, tehát a II. István-kori eredeztetést elfogadva úgy tartották, hogy az udvarispánnak kezdetben gazdasági funkciói voltak, majd a 12–13. század fordulójától kezdve (vagy a 13. század első felétől) ebből fejlődött ki az országbíró, aki a királyi udvarban a király képében ítélkezett.10

Egyedül Györffy György fogalmazott meg némi különvéleményt az 1977-ben megjelent Szent Istvánmonográfiájában.11

Ezen kívül árnyalatnyi eltérés legfeljebb abban alakult ki, hogy a 12. század első felében az udvarbíró csak a gazdasági teendőket vette át a nádortól, vagy a bíráskodást is – más szóval már kezdettől fogva volt bírói funkciója, vagy eredendően egy gazdasági tisztségként hozták létre, és csak évtizedekkel később vette át az ítélkezési feladatokat.12

Tény, hogy Váczy kimerítette a kutatás rendel

-9 Váczy Péter: A

királyság központi szervezete Szent István korában. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. II. 53–57., idézett helyek 55–57.

10 A teljesség igénye nélkül: Gerics József:

A

királyi bírói jelenlét a XIII–XIV. század fordulóján. Jogtudományi Közlöny 17. új évfolyam (1962) 651.; Bertényi Iván:

Az

országbírói intézmény története a XIV. században. Bp. 1976. 52–53.; Magyarország története I/1–2. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György. Bp. 1984. 1174. (A fejezet szerzője Kristó Gyula.); Korai Magyar Történeti Lexikon (9–14. század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál – Makk Ferenc. Bp. 1994. 511. (A vonatkozó rész szerzője Bertényi Iván); Zsoldos Attila: Az

Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig. (Történelmi kézikönyvtár) Debrecen 1997. 124.; Solymosi László:

A

világi bíráskodás kezdetei és az oklevéladás Magyarországon. In: Uő:

Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Diplo

matikai és pecséttani tanulmányok. Bp. 2006. 157.; Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely (– Raffay

né Kálsecz Kata): Magyarország kormányzati rendszere (1000–1526). Egyetemi tankönyv. Pécs 2007. 16–17. (A vonatkozó rész szerzője Font Márta); Magyar művelődéstörténeti lexikon: középkor és kora újkor VIII. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp. 2008. 335. (A vonatkozó rész szerzője Jánoska Amália.); Tóth Ildikó: Károly Róbert első országbírói. Tiszatáj 61. (2007) 12. sz. 78.; Kis Péter:

A

királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szeged 2010. 27–28.

11 Az udvari szervezet tárgyalása során említi, hogy I. András méltóságai közt szerepel egy bizonyos „bíró” (iudex

) is (itt Koppányra, vagyis Cupanra célzott 1055-ből, lásd fentebb), „mivel pedig egy neves bíró, Sarchas írta össze I. Endre korában az udvar népeit, méltán gondolhatunk arra, hogy volt egy főudvarbíró, aki a király helyett az udvar népeinek azon része felett ítélkezett, amely nem tartozott más főméltóság, pl. a nádor vagy a főlovász alá. [...] Egy XIII. században feljegyzett hagyomány szerint Kajár volt Szent István udvarbírája (curialis comes

).” Lásd Györffy György:

István király és műve. Bp. 1977. 242. Györffynél tehát a Szent István-pártiak érvelése bukkant fel kissé modernizáltabb formában, és bár nem vezette az udvarbírói tisztséget vissza István korára, de sugallt valami hasonlót.

12 A történészek többsége Váczy nyomán a vegyes funkcióról írt, vagyis kezdettől fogva udvarbírói és gazdasági funkciói is voltak. Magam amellett érveltem, hogy a curialis comes

egy gazdasági funkció volt eredendően, és csak a 12. század végétől (leginkább III. Béla korától kezdve) kapott hivatalból bíráskodási feladatokat is, a nádor ugyanis az 1190-es évek elején vált ki a királyi udvar bíróságából. Ezt, és az egyéb szakmai véleményeket lásd Szőcs Tibor:

A

nádori intézmény korai története 1000–1342. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5.) Bp. 2014. 41–49.