Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Gurka Dezső: A 18–19. századi magyar mineralógus-peregrináció művelődéstörténeti konnotációi
A 18–19. SZÁZADI MAGYAR MINERALÓGUS-PEREGRINÁCIÓ 1058 Az Ásványtani Társaság évkönyve (Annalen der Herzoglichen Societät für die Gesammte Mineralogie zu Jena) 1802 és 1806 között számos magyar szerző írását közölte.71 Bodó Sámuel tanulmányai az 1802-es I., illetve az 1804-es II. számban, Rumy Károly György ismertetése Kitaibel Pál és Waldstein Ádám Topographische Beschreibung des Königreiches Ungarn című munkájáról a III., 1806-os kötetben látott napvilágot. Megjelentették továbbá Szeberényi János latin nyelvű beszédét (III. 237–250.), valamint Bredeczky Sámuel, a brassói Lukas Joseph Marienburg és a miskolci Nitsch Károly Dániel egy-egy levelét ( II. 253.; III. 219–226.; III. 227–236.) is. Az ekkoriban ott tanuló, s a Társaság életében is szerepet vállaló magyarok közül Bodó Sámuel, Liptay Mátyás és Gryllus Dániel tiszteleti doktori (Ehrendoktor) címet kaptak. 72 Az Ásványtani Társaság magyar előadói közül kétségkívül Bodó Sámuel volt a legaktívabb, akinek három előadásáról tudunk. 1799 májusában és júliusában személyesen volt jelen, az 1800. júliusi ülésre beküldött dolgozatát felolvasták, melyek közül az utóbbi kettő meg is jelent a Társaság folyóiratában. Bodó ezekben a hónapokban cselekvő részese volt a Fichte személye és filozófiája körül kialakult diskurzusoknak is: neve megtalálható a filozófus elleni ateizmusvád ügyében a Karl August hercegnek 1799 áprilisában beadott kérvény aláírói között. 73 1802-ben (Liptay Mátyással közösen eszközölt) magyarországi közbenjárásának hathatós szerepe volt abban, hogy a pozsonyi országgyűlésen a fichteánus filozófia betiltását követelők nem értek el eredményt. 74 Bodó Sámuelnek a Társaság évkönyvében megjelent két terjedelmes előadása a schellingi természetfilozófia hatását mutatja.75 Első, publikálatlan előadása 1799 májusában az anorganikus és organikus jelenségek egységével foglalkozott.76 Címe alapján részben hasonló gondolatkörben mozoghatott a felvidéki Mihalik Dánielnek – a sárospataki főiskola korábbi filozófia- és matematikatanárának – ugyanekkor megtartott, szintén közöletlen előadása is, amelyben a kémiának a mineralógia tudománnyá válásában betöltött szerepéről értekezett. 77 71 Sas Andor: Schelling-követő magyar természetfilozófusok a romantikus Jenaban. Egyetemes Philo lógiai Közlöny 38. (1914) 677–678. 72 Joachim Bauer: Die Ehrendoktoren der Friedrich-Schiller-Universität in den Geisteswissenschaften. 1800 bis 2005. Jena–Weimar 2007. 55.; A három oklevél eredetije a jénai egyetem levéltárában található. UA Jena, Bestand M. 116–119. 73 Yolanda Estes – Curtis Bowman: J. G. Fichte and the Atheism Dispute (1798–1800). Farnham 2010. 220. 74 Rasche, U.: Von Fichte zu Metternich i. m. 204. 75 Dezső Gurka: Vorträge ungarischer Schellingianer in den Sitzungen der „Societät für die gesammte Mineralogie zu Jena“. In: Deutsche und ungarische Mineralogen i. m. 49–73. 76 AHSGMJ I. 384. 77 AHSGMJ I. 384.
