Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Gurka Dezső: A 18–19. századi magyar mineralógus-peregrináció művelődéstörténeti konnotációi
GURKA DEZSŐ 1055 eleve kulcsszerepet játszhatnak.56 E vonatkozásban kiemelt jelentőséget kap az a tény – s ez különösen fontos a főnemesek esetében –, hogy magyar peregrinusok, mint potenciális adományozók éppen az ország ércekben és ásványokban leggazdagabb területeiről érkeztek Jénába. Teleki Domokos halála után édesapja gondoskodott a gyűjtemény egyben tartásáról, sőt gyarapította is azt. A Teleki Téka két könyvtárosát, Szabó Józsefet és Ocsovszky Pált Jénába küldte mineralógiát tanulni, hogy a könyvtár galériáján elhelyezett ásványgyűjteményt szakszerűen tudják kezelni. 57 Teleki Sámuel gon dosságára jellemző, hogy Szabó Józseffel folytatott levelezésében kitért a tárlók megrendelésének részleteire is.58 A kancellár fia halála után is kapcsolatban ma radt az Ásványtani Társasággal. Korábban az egykori jénai ásványgyűjteményből fennmaradt nagyméretű vörösvágási nemesopált is az ő 1799-es ajándékaként tartották számon, az újabb álláspont szerint viszont azt még maga Teleki Domokos küldte. 59 Az Ásványtani Társaság évkönyveinek (Annalen der Herzoglichen Societät für die Gesammte Mineralogie zu Jena) kezdőlapján megjelent ajánlások szintén a magyar aspektus kezdeti fontosságát nyomatékosítják: az 1802-ben kiadott első kötetben ötből kettő szólt magyar főúrhoz (gróf Teleki Sámuelhez és gróf Festetich Györgyhöz), a másodikban (1806) mindháromnak címzettje magyar (gróf Rhédey Lajos, Batsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök és gróf Teleki Imre) volt. A jénai közegben a leginkább kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkező magyar főnemes, báró Podmaniczky Károly, a selmecbányai bányakamara bányatanácsosa volt. Bodó Sámuel egy 1800 októberében írott levélében ajánlotta Lenz figyelmébe Podmaniczky tiszteleti tagként való felvételét, jelezve, hogy a báró ritka selmecbányai ásványokat készül küldeni a professzornak.60 Podmaniczky 1802 novemberétől 1803 márciusáig tartózkodott Jénában, s tanulmányútja során nem csupán ásványtani ismereteit gyarapította, de Schellingtől természetfilozófiai és esztétikai magánórákat is vett.61 A filozófus társaságában megfordult Goethénél, aki Schillerhez írott levelében is megemlékezett a magyar báró 56 Birgit Kreher-Hartmann: Die Mineralogische Societät zu Jena. Jena 2014. 18. 57 Viczián István: Az ásványtan iránti érdeklődés a németországi egyetemeken tanuló erdélyi diákok között a 18. század végén. In: Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter (1712–1769) korában. Szerk. Gudor Botond – Kurucz György – Sepsi Enikő. Bp. 2012. 110. 58 Teleki Sámuel levelei Szabó Józsefhez, 1810. szeptember 11. és 1811. március 11. Biblioteca Teleki–Bolyai (Marosvásárhely), Teleki Sámuel iratai, Tudóslevelezések 13. és 16. számú levél. 59 Birgit Kreher-Hartmann: Johann Georg Lenz und sein Austausch mit ungarischen Studenten in Jena. In: Deutsche und ungarische Mineralogen i. m. 26–27. 60 Benedek K.: A jénai Ásványtani Társaság i. m. 15–16. 61 Sas Andor: Magyar ember a jenai romantikusok társaságában. Egyetemes Philológiai Közlöny 35. (1911) 813.
