Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Gurka Dezső: A 18–19. századi magyar mineralógus-peregrináció művelődéstörténeti konnotációi
A 18–19. SZÁZADI MAGYAR MINERALÓGUS-PEREGRINÁCIÓ 1056 látogatásáról.62 Mineralógiai tájékozódásának azonban csupán első helyszí ne volt Jéna, innét 1803-ban Freibergbe távozott. Werner révén ismerkedett meg Charpentier professzor családjával, s hamarosan megkérte lányának, Julie Charpentier-nek – az 1801-ben elhunyt Novalis második menyasszonyának – a kezét, akit 1804-ben feleségül vett. 63 Podmaniczky mineralógiai érdeklődése és gyűjtőszenvedélye hazatérése után is töretlen maradt, s korának egyik jelentős főúri magángyűjteményét hozta létre. A Nemzeti Múzeum Ásvány- és Kőzettára 1842-ben megvásárolta az örökösöktől a Podmaniczky Károly-féle hagyatékot. Ritka kivételként a sok-sok elpusztult kéziratos katalógus közül fennmaradt az eladásra meghirdetett gyűjtemény kéziratos leírása,64 s úgyszintén fellelhető a kollekció 3524 tételből álló német nyelvű nyomtatott katalógusa is. 65 A magyarországiak és erdélyiek fajsúlyos részvétele az Ásványtani Társaság létrejöttében és működésében azonban nem csupán a tiszteletbeli tagok nagy számában, illetve néhány főnemes jénai kapcsolataiban66 mutatkozott meg, hanem leginkább abban, hogy a társasági ülések munkájában, sőt a schellingi természetfilozófia aktualitásainak mediorálásában is hasonlóképpen fontos szerepet vittek a magyar előadók. A jénai „Societät für die gesammte Mineralogie” üléseinek magyar előadói A 18. század utolsó éveiben, vagyis a posztkantiánus filozófia legforrongóbb időszakában Reinhold, Fichte és Schelling előadásainak viszonylag kiterjedt magyar hallgatósága volt.67 Abban a sajátos konstellációban, amikor is az Ásványtani Társaság létrejötte időben egybeesett a német idealizmus jénai kibontakozásával, a magyarországi peregrinusok egy csoportjának mineralógusi tevékenysége sajátos módon összekapcsolódott a schellingi természetfilozófia recepciótörténetével. 62 Goethes Leben von Tag zu Tag I–V. Hrsg. Robert Steiger. Zürich–München 1986. IV. 333. 63 Gurka Dezső: Egy magyar bányatanácsos vándorévei. Báró Podmaniczky Károly jénai és freibergi tanulmányútjának kora romantikus konnotációi. Magyar Tudomány 69. (2008) 3. sz. 34–42. 64 Papp G.: A magyar topografikus i. m. 139. 65 A katalógus az Országos Széchényi Könyvtárban található, jelzete Lith. 442. 66 A fenti névsor természetesen bővíthető. Nemrégiben a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Orczy-anyagából került elő egy báró Orczy György részére kiállított tiszteleti tagsági oklevél. Lásd Kakucska Mária: A Jénai Minerológiai Társaság és Orczy I. György. In: „Nem sűllyed el az emberiség ...”. Album amicorum Szörényi László LX. Születésnapjára. Főszerk. Jankovics József. Bp. 2007. 559–560. 67 Mokos Gyula: Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bp. 1890. 86–88.
