Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Gurka Dezső: A 18–19. századi magyar mineralógus-peregrináció művelődéstörténeti konnotációi
GURKA DEZSŐ 1049 kerültek Freibergbe – e tény magyarázata a német viszonylatban is magas tandíjakban keresendő24 –, mintegy a hazai tanulmányaik kiegészítéseként. A magyar montanisztika magas nívóját igazolja, hogy a tapasztalatszerzés nem volt egyirányú: összesen hét freibergi bányászati szakember magyarországi látogatásáról maradt fent adat, közülük öten a 19. század elejétől 1830-ig terjedő időszakban tettek tanulmányutat Magyarországra, illetve Erdélybe. 25 Selmecbányának, noha számos francia korrespondenciával is rendelkezett, 26 a legtartósabb, és leginkább dokumentálható külföldi szaktudományos összeköttetése – amit könyvtári állományának összetétele is jól mutat – a freibergi intézménnyel volt. E kapcsolati szálak jelentősége abban áll, hogy a korszak ásványtani nézeteit meghatározó, ugyanakkor élénk vitákat indukáló werneriánus elméletek korán eljuthattak a magyar mineralógusokhoz. A freibergi tudományos légkört pregnánsan meghatározó Abraham Gottlob Werner tudományos munkásságát a pontos megfigyelések és leírások jellemezték – az általa használt geognosia megnevezés is a morfológiai szemlélet e meghatározó voltát tükrözi –, s a freibergi egyetem egyik legfontosabb nevezetessége éppen a professzor – számos korabeli geogyűjtemény számára mintául szolgáló – ásványgyűjteménye volt.27 Werner kőzet- és ásványtani rendszere az első átfogó morfológia szisztéma e te rületen, neptuniánus (vagyis a kőzetek keletkezését az őstengerből történő ülepedéssel magyarázó) elmélete pedig 1817-ig bekövetkezett haláláig meghatározó szereppel bírt Freibergben, s korábbi tanítványa, Johann Georg Lenz révén Jénában is. A magyar peregrinusok csekély freibergi számával szemben ellentétes hatástörténeti tendencia figyelhető meg abban, hogy az ottani professzorok művei szép számban kerültek be a jelentősebb magyarországi könyvtárakba. A freibergi szerzők műveinek korabeli fellelhetőségével kapcsolatban a selmeci akadémia ma túlnyomórészt Miskolcon található műemlékkönyvtára ad átfogó képet. A könyvtár állományában a 18. század végén 280 bányászati és 171 mineralógiai mű volt.28 Jóllehet a 24 Walter Schellhaus – Karl Zielmann: Ungarische Studierende an der Bergakademie Freiberg bis zum Beginn des 20. Jahrhunderts. Arbeiten aus der Bibliothek der Bergakademie Freiberg/DDR und der Universität Miskolc/VR Ungarn 2. (1977) 127. 25 Peter Schmidt: Über einige, Ungarn in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts betreffende berg- und hüttenmännische Reiseberichte aus dem wissenschaftliche Altersbestand der Bibliothek der Bergakademie Freiberg. Arbeiten aus der Bibliothek der Bergakademie Freiberg/DDR und der Universität Miskolc/VR Ungarn 1. (1976) 127. 99–28. 26 Zsámboki László: A selmeci bányászati akadémia és a francia–magyar kohászati kapcsolatok a 18. században. A Nehézipari Műszaki Egyetem közleményei. II. sorozat. Kohászat 24. (1980) 165–175. 27 Paul Heinrich von Groth: Entwicklungsgeschichte der Mineralogischen Wissenschaften. Berlin– Heidel berg 1926. 162–165. 28 Zsámboki László: Bestand der Bibliothek der Bergakademie Schemnitz am Ende des 18. Jahrhun derts. Arbeiten aus der Bibliothek der Bergakademie Freiberg/DDR und der Universität Miskolc/VR Ungarn 1. (1976) 78.
