Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Gurka Dezső: A 18–19. századi magyar mineralógus-peregrináció művelődéstörténeti konnotációi
1043 Gurka Dezső A 1819. SZÁZADI MAGYAR MINERALÓGUS PEREGRINÁCIÓ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KONNOTÁCIÓI * A 18. századi mineralógiai peregrináció kialakulásának háttere A Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség területéről kiinduló peregrináció 18. század végi megélénkülését hagyományosan főként politika- és művelődéstörténeti okokra vezeti vissza a szakirodalom. A türelmi rendelet nyomán lendületet nyert evangélikus egyetemjárás, vagy a protestáns intézményi struktúrának a kanti filozófia katolikus intézményekben történt betiltása miatt megnövekvő kibocsátó ereje éppúgy a jelenség értelmezésének gyakori összetevőjeként szerepel, mint a német egyetemek vonzerejének századvégi megnövekedése, illetve az ekkortájt kialakuló szaktudományok intézményi lokalizációja.1 A történeti interpretációk jóval ritkábban terjednek ki azonban a gazdaságtörténeti szempontok elemzésére, vagyis a magyar montanisztika és a korabeli tudásáramlás számos területének közvetlen egymásra hatásának vizsgálatára. A 18–19. század fordulójának egyik kevéssé figyelemre méltatott kulturális jelensége éppen az a mineralógus-peregrináció, amelynek anyagi és szakmai hátterét a magyar bányászat 18–19. századi fellendülése adta.2 Ez az új arany-, illetve ezüstkor kulturális konnotációit illetően sem pusztán szimbolikus értelmű: a magyar bányaművelés- és ásványtan korabeli európai, sőt közép-amerikai tekintélyét mindenekelőtt a rudabányai arany-, illetve a Selmecbánya környéki ezüsttermelés bősége alapozta meg, ami egyben a hazai bányászat nemzetközi súlyát tovább növelő innovációkat s az oktatási és tudományos hálózatokat is életre hívta. * Jelen tanulmány megírását, a kutatások finanszírozását az NKFIH 119577 számú projekt tette lehe tővé. 1 Peregrinatio Hungarica – Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Hrsg. Marta Fata – Gyula Kurucz – Anton Schindling. Stuttgart 2006. 2 Koch Sándor: A magyar ásványtan története. Bp. 1952. 15–26.; Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története. Miskolc 2002. 57–62.
