Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben
PEREGRINATIO OECONOMICA 1008 rendszerét tekintve a hallgatók ekkor trimeszterekre osztott, hároméves tanulmányi idő alatt általános mezőgazdasági, matematikai és technológiai, valamint állatgyógyászati tantárgycsoportok szerint sajátították el a szükséges ismereteket.3 Önmagáért beszél az a tény, hogy Pethe 1801-ben bekövetkezett távozása után szintén nyugat-európai protestáns egyetemen tanult professzorok játszottak meghatározó szerepet Keszthelyen. Asbóth János (1768–1823) és Rumy Károly György (1780–1847) a II. György (1727–1760) angol király és hannoveri választófejedelem által alapított göttingeni egyetemen alapozta meg gazdasági ismereteit Johann Beckmann (1739–1811) professzor előadásain. A keszthelyi szakképzés megfelelő személyi feltételrendszerének biztosításával egyidejűleg Festetics komoly összegeket fordított szakkönyvtára fejlesztésére, s a kor elismert angol szakíróinak munkáit, továbbá a göttingeni Georgia Augusta valamennyi jelentős tanárának természettudományi, orvosi, illetve gazdasági, technológiai tárgyú művét beszerezte. 4 Bár Festetics György József nádorhoz intézett beszámolójában nem említi, a tanárok és hallgatók tanulmányútjait szintén fontos tapasztalatszerzési forrásnak tekintette. A konkrét megfogalmazás hiányát egyfelől azzal magyarázhatjuk, hogy az említett tanárok eleve Nyugat-Európában tanultak, másfelől figyelembe kell vennünk azt a körülményt is, hogy a keszthelyi gróffal szemben ekkor még érvényben volt az 1797-ben meghirdetett nemesi felkelés elleni fellépése miatti uralkodói prohibíció, melynek következtében kamarási címétől megfosztották, s a Habsburg Birodalom székvárosából kitiltották. De ugyanígy említhetjük, hogy az általa alapított csurgói református gimnázium körüli bonyodalmak folytán is joggal feltételezhette, hogy megfigyelés alatt tartják.5 Nem véletlen tehát, hogy csupán 1801 után, József nádor keszthelyi látogatását követően kerülhetett csak Entstehung eigenständiger Landbauwissenschaften in Deutschland (1800–1830). Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie 44. (1996) 162–173.; Uő: Von der königlichen Akademie des Land baus in Möglin zur Landwirtschaftlich-Gärtnerischen Fakultät der Humboldt-Universität zu Berlin. Berlin 1998.; Thaer közvetítő szerepére lásd Orosz István: Albrecht Thaer és a „racionális” mezőgazda ság. In: Széchenyi és kortársai. Szerk. Orosz István. Debrecen 2000. 134–149. 3 Kurucz Gy.: Keszthely grófja i. m. 211–213. 4 Johann Beckmann (1739–1811). Beiträge zu Leben, Werk und Wirkung des Begründers der Allgemeinen Technologie. Hrsg. Günter Bayerl – Jürgen Beckmann. Münster–New York–München–Berlin 1999.; Kurucz György: Az „új mezőgazdaság” irodalma az egykori Festetics-könyvtár anyagában. Magyar Könyvszemle 106. (1990) 32–44.; Uő: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768–1823) ta nári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818. Századok 147. (2013) 1031–1060.; Krász Lilla: Bib liofil főurak: gróf Festetics György orvostudományi könyvgyűjteményéről. In: MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Szerk. Nyerges Judit – Verók Attila – Zvara Edina. Bp. 2016. 425–434. A Georgia Augusta kapcsolataihoz lásd Futaky István: Göttinga. A göttingeni Georg-August Egyetem magyarországi és erdélyi kapcsolatai a felvilágosodás idején és a reformkor kezdetén. Bp. 2007. 5 Kurucz Gy. : Keszthely grófja i. m. 175–179.
