Századok – 2017

2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben

KURUCZ GYÖRGY 1009 sor tisztjeinek nagyobb üzleti és szakmai utazásaira a Habsburg Monarchia terü­letén. Asbóth 1802-ben és 1806-ban tett hosszabb utat Magyarországon, Alsó-Ausztriában, Morvaországban, míg Fleckel Károly főpraktikáns több német feje­delemséget érintő útjára 1810-ben került sor, s ekkor Philipp Emanuel Fellenberg (1771–1844) svájci tanintézetét is felkereste. 6 Hogy Festetics a tanulmányutak közvetlen tapasztalatszerzést elősegítő sze­repével, a jövőbeni kapcsolati háló kiépítésének lehetőségével mennyire tisztá­ban volt, azt saját fia, gróf Festetics László (1785–1846) számára előírt fiatalkori tanulmányútjai igazolják, de saját bécsi neveltetése, a Theresianumban eltöltött évek is megerősíthették. Jellemző módon ugyanis éppen egykori tanára, Joseph von Sonnenfels (1732–1817) készített 1795-ben elaborátumot a Habsburg Monarchia oktatási rendszerének megújítását célzó alapelvek és gyakorlati te­endők vonatkozásában az újonnan felállított Studienrevisions-Hofkommission számára. Sonnenfels egy-egy jelentős tudományos teljesítményt felmutató személyre hivatkozva, illetve Németalföld és Anglia kiemelkedő eredményei kapcsán utalt az állam és a társadalom esetében egyaránt üdvös tudományos intézmények, tudós személyiségek hatásának szociokulturális jelentőségére. Az említett elaborátumban ugyanígy fontosnak tartotta a külföldi tanulmány­utakat, hiszen azok a közvetlen tapasztalatszerzés révén a már ismert dolgok kontrollálását, megfelelő analízisét teszik lehetővé, sőt az előítéletek kiiktatását is eredményezhetik. 7 Mindamellett csak az elhúzódó francia háborúk lezárulását követően, s röviddel Festetics György halála után, vagyis 1820-ban indulhatott útnak két fiatalember Keszthelyről, hogy immáron nemcsak az örökös tartományok­ról és a német fejedelemségekről gyűjtsenek tapasztalatokat, hanem a Rajnán túl is találkozzanak kiemelkedő tudományos személyiségekkel, keressenek fel nyugat-európai tudós társaságokat, egyetemeket, de ezen túlmenően konk­rét piackutató tevékenységet is folytassanak. A korábbi időszakok magyar peregrinációs hagyományait figyelembe véve tehát nem tűnik túlzottnak a peregrinatio oeconomica fogalom alkalmazása, annál is inkább, hiszen a ko ­rábban említett georgikoni tanárok – Pethe, Asbóth és Rumy – teológiai 6 Kurucz Gy. : Keszthely grófja i. m. 234–235.; MNL OL P 279 Ügyiratok 1810. 66. d. fol. 362–363. 7 Sonnenfels elaborátumát lásd Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Kabinett­archiv, Studien-Revisions-Hofkommissionsarchiv (a továbbiakban: ÖStA HHStA KA Stud.rev.Hk) Karton 1. No. 1. „Reisen sind zur weiteren Ausbildung des jungen Mannes eben so nothwendig als nützlich. Sie erweitern die einmal gefaβ ten Begriffe, bereichen mit Kentnissen, tilgen manches Vorur ­theil, stärken die Kraft und Richtigkeit im Vergleichen und Prüfen, und üben und bewähren die Urtheilskraft.”

Next

/
Thumbnails
Contents