Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
ALEXANDER VON HUMBOLDT ÉS MAGYARORSZÁG 1002 Bécsben kiadta Cornides Dániel Commentatio de religione veterum Hungarorum című disszertációját a saját hasonló témájú munkájával együtt. 47 Végül, van egy negyedik, magyar szerző tollából származó munka is, amit Humboldt kézbe vett. Ez azonban nem Magyarországra, hanem Tibetre vonatkozik, s nem más, mint Kőrösi Csoma Sándor Essay towards a Dictionary Tibetan and English című Calcuttában, 1834-ben kiadott műve. Jóllehet Kőrösi máshol és más kontextusban kerül elő Humboldtnál – nevezetesen az Asie centrale című művében – a „Kuen-Lun és a Himalája hegységeinek rendszere” című részben, egy tibeti tó nevének a megállapításánál48 –, őt is, mint a többieket, hiteles forrás ként, nyelvészeti szaktekintélyként, tehát autoritásként használta. Kőrösi Csoma, ahogyan Humboldt többi magyar/magyar vonatkozású hivatkozása – és a továbbiakban tárgyalandó kapcsolata, befogadója – azt tanúsítja, hogy mennyire nemzetközi volt a reform- és romantika kori tudomány, s hogy egyes magyarok mennyire részei voltak fontosabb áramlatainak. Humboldt Magyarország tájairól és nyelvéről alkotott reprezentációi – „puszta”, illetve „exotikum” – mellé ezt a vonást is oda kell tennünk, ahogyan ő maga is odatette. Az itt említett négy magyar vonatkozású munka nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy Humboldt Magyarországról való ismereteit alátámaszthassák, azok részletességét indokolhassák. Térjünk vissza most ahhoz a kérdéshez, hogy járt-e Humboldt személyesen is Magyarországon, s hogy kik lettek a legfontosabb közvetítők munkássága és a magyar tudományos közegek között. Humboldt magyarországi utazásai Ami Humboldt magyarországi útját illeti, a következő kiindulási pontjaink lehetnek: Humboldt egyik művének, a Reise in die Aequinoctial Gegenden des Neuen Continents című hatalmas munkának az 1967-ben kiadott magyar fordításá ban, Az Orinoco vadonában címmel megjelent kötet előszavában Vécsey Zoltán feltételezte, hogy Humboldt valamikor az 1790-es években fordulhatott meg Magyarországon. Akkor nevezetesen, amikor az ansbachi és bayreuth-i bányakerület vezetője, főbányamestere lett, s amikor hivatalos működése részeként beutazta Kelet-Európa egy részét is, Ausztriától Lengyelországon át a Baltikumig. Vécsey azonban hozzátette: „Sajnos, erről az útjáról csak gyér adataink vannak.” 49 Megállapításaim szerint legkevesebb három forrásszövegünk van, amely Humboldt magyarországi utazásához kapcsolódik. Az első magának Vécseynek az 47 Engel János Keresztély. In: Magyar írók élete és munkái II. Szerk. Szinnyei József. Bp. 1893. 1311– 1315.; Új Magyar Életrajzi Lexikon. Bp. 2001. 353–354. 48 Humboldt, A.: Asie centrale i. m. II. 418–419. 1. jegyz. 49 Uő: Az Orinoco vadonában i. m. 224–225.
