Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
ALEXANDER VON HUMBOLDT ÉS MAGYARORSZÁG 996 művelt tudományt – főleg korai munkáiban – nem, vagy nemcsak földrajznak ( géographie), hanem „az ember filozófiai tanulmányozásának” (étude philoso phique de l’homme),29 „a történelem filozófiai tanulmányozásának” (étude phi losophique de l’histoire),30 illetve „az emberi szellem filozófiai tanulmányozásá nak” (étude philosophique de l’esprit humain)31 nevezte. Szembetűnő, hogy Humboldt írásai gyakran csírájukban tartalmazták a későbbi, a 19. század második felére, végére jellemző etnológiai viták legfontosabb problémafelvetéseit is. Így például az úgynevezett Bastian-Ratzel vitáéit, amelynek kérdésfeltevése szerint eldöntendő volt, hogy a hasonló, ám egymástól nagy távolságra található kulturális elemek diffúzió – migráció vagy kölcsönzés – útján terjedtek el (ez volt Friedrich Ratzel [1844–1904] álláspontja), vagy hasonló fizikai-pszichikai körülmények között élő emberek úgynevezett elemi gondolatainak (Elementargedanken ) a termékei voltak (ez volt Adolf Bastian [1826–1905] koncepciója).32 Lényegében egy ilyen gondolatkörhöz szólt hozzá Humboldt Amerika betelepülésének a kérdését boncolgatva, s ilyen kontextusba illeszkednek Magyarország-reprezentációi is. Magyarország és a magyarok reprezentációja Humboldt műveiben Humboldt több munkájában is emlegeti Magyarországot és a „Madjar”-okat, így például az Asie centrale -ban (1843), figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a leg több hivatkozást és a legbőségesebb tárgyalást amerikai vonatkozású és érdekű munkáiban szenteli nekünk. Az Ansichten der Natur (1808), a Vues des Cordillères (1813-tól), valamint a Kritische Untersuchungen (1836) 33 több említést tartalmaz a magyar népről és annak kultúrájáról, aminek sajátos okai vannak. Úgy tűnik, Humboldtot a magyarok esetében is elsősorban a táj és a nyelv ragadta meg és foglalkoztatta leginkább, nem pedig a társadalom. Ami tájainkat illeti, legjellegzetesebb geográfiai jellemzőnknek az alföldet, a „pusztát” tartotta, amely tájtípus mindjárt el is helyezett bennünket a számára más egyéb síkságok 29 Alexander von Humboldt: „Introduction”. In: Uő: Vues des Cordillères et monumens des peuples indigenes de l’Amérique. Paris 1810–1813. Én az 1824-es kiadást használtam, I. 7. 30 Uő: Vues des Cordillères i. m. I. 45. 31 Uo. 48. 32 Friedrich Ratzel: Völkerkunde I–II. Leipzig 1885.; Adolf Bastian: Ethnische Elementargedanken in der Lehre vom Menschen I–II. Berlin 1895. 33 Alexander von Humboldt: Kritische Untersuchungen über die historische Entwickelung der geogra phischen Kenntnisse der Neuen Welt. Aus dem Französichen übersetzt Dr. Jul. Ludw. Ideler. Berlin 1836.