Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
SZ. KRISTÓF ILDIKÓ 995 fejlődésének a meggyorsításához.” 26 Másrészt egy kicsit hosszabb részlet az 1839. évi 3. számból, „A francia ipar statisztikája” című cikk legelejéről, amely kitűnően összefoglalja a francia humánföldrajz alapelveit: „A földrajztudomány, ahogyan azt manapság felfogják, ahogyan egy Malte-Brun, egy Humboldt, egy Walckenaer műveli, vagy a geográfusok tiszteletreméltó doyenje, Eyriès úr, ennek a folyóiratnak a főszerkesztője, immár nemcsak arra korlátozódik, hogy röviden és szárazon leírjon egyes helyeket, hogy néhány sorban elintézze a folyókat és a hegyeket, hogy megközelítőleg felsorolja valamely vidék termékeit, s hogy felvázolja természetes vagy mesterséges határait: immár egy sokkal gazdagabb tartományt fog át, hűen számot akar adni nemcsak a meglévő dolgokról, hanem azokról az eseményekről is, amelyek okozták, illetve amelyek módosíthatják azokat, s ezt úgy kívánja tenni, hogy megismertet az ott lakó nép erkölcseivel (moeurs ), bemutatja, milyen átalakulásokon mentek át ezek az erkölcsök és szokások, megkeresi és megnevezi ezek okát, megmutatja nekünk, melyek voltak dicsőségének, s melyek hanyatlásának napjai, hogyan gyarapodott a népessége, illetve hogyan és miért fogyatkozott meg, mely időszakban növekedett a gazdagsága, és hogyan merültek ki a forrásai, s vajon felvirágoztatható-e még; manapság tehát a földrajztudomány, mint minden más tudomány, univerzális érdekű, hiszen egyaránt tárgyalja valamely nemzet vallását, történelmét, mesterségeit (arts ), és szokásait, s ily módon semmi sem idegen tőle.” 27 Létezett tehát a Humboldt-korabeli francia geográfiának – mint Gesamtforschungnak – egy jellegzetes, erőteljes társadalomtudományi, történelmi és etnográfiai vonulata is. Francia tudománytörténészek megállapítása szerint az 1821-ben alapított párizsi Société de Géographie tagjaiban is, és érdeklődési köré ben is többszörös átfedést mutatott a korabeli etnográfiai-antropológiai társaságokkal, akár a hazai orientációjú „régiségbúvárokról” legyen szó (Société royale des Antiquaires de France, 1814–1830), akár az embertan korai művelőiről, leg főképpen orvosokról (Société d’Anthropologie de Paris , 1859-től), vagy az immár mindinkább kulturális sajátosságokat kereső etnológusokról (Société d’Ethnologie de Paris, 1839–1859). 28 Humboldt humánföldrajzi koncepciója szerint a természet kihat a társadalom alakulására: az amerikai indiánok általa különböző „fejlettségűnek” nevezett kultúrái például a földrajzi viszonyoktól is függenek. A földrajzi adottságok és a kulturális fejlettség általában is összefügg Humboldt szerint, aki az általa 26 A magyar fordítás a sajátom [Sz. K. I.]. 27 A. E. : Statistique de l’industrie française. Exposition des produits de 1839. Nouvelles Annales des Voyages 21. (1839) 3. sz. 63–64. Az idézet a cikk legelső bekezdése; a magyar fordítás a sajátom [Sz. K. I.]. 28 Blanckaert, C.: Géographie et anthropologie i. m.
