Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
ALEXANDER VON HUMBOLDT ÉS MAGYARORSZÁG 992 földrajzi felmérések elvégeztetése mellett – nyilvánvaló birodalmi törekvésekkel a szemei előtt I. Miklós orosz cár bízta meg Humboldtot, hogy kutassa fel orosz kormányköltségen az Ural-vidékét valamint Belső-Ázsiát. Humboldt 1829-ben indult útnak két német tudóstársával, Gustav Rose (1798–1873) geológus-mineralógussal és Christian Gottfried Ehrenberg (1795–1876) orvos-botanikus-zoológussal, és az Uralon át eljutott Szibériába, egészen a kínai határig, visszatértében pedig érintette a Kaszpi-tengert is.16 Ez az utazás körülbelül egy szűk évig tartott: 1829. december végén a német tudósok már újra Berlinben voltak. Indiába nem sikerült eljutniuk, Anglia nem engedte be a porosz–orosz társaságot a gyarmatának tekintett országba. Ennek az expedíciónak – mint ismeretes, bár meglátásom szerint nem eléggé hangsúlyozott – majdnem lett magyar résztvevője is. Gyarmathi Sámuel egy 1819 áprilisában Schedius Lajoshoz (1768–1847), a pesti egyetem professzorához írott levelének a tanúsága szerint – amelyre a későbbiekben még visszatérek – Kőrösi Csoma Sándort (1748–1842) próbálta beprotezsálni Humboldtékhoz. Ez azonban nem sikerült, s maga Kőrösi Csoma még abban az évben útnak indult Ázsia felé. 17 Az Európába való végleges visszatérése után Humboldt egészen a haláláig immár Berlinben élt. III. Frigyes Vilmos porosz király még 1827-ben hazahívta Párizsból, s így Berlinben írta meg a későbbiekben az ázsiai út tapasztalatait, legalábbis geológiai és klimatológiai szempontból, aminek a vizsgálata az ő közelebbi feladatköre volt. Két művet alkotott ekkor: a Fragmente einer Geologie und Klimatologie Asiens (1832) című munkát és az Asie centrale három kötetét (1843).18 A berlini korszak fontos eseménye, illetve eseménysorozata volt, hogy 1827-től kezdődően Humboldt nyilvános előadásokat kezdett tartani az egyetemen. Ezekből született meg a sokak által élete főművének tartott, öt kötetes Kosmos című munka (1845–1862), amely művei közül a legelterjedtebbé vált. Ebben Humboldt egyfajta romantikus össz-természettudományi világképet 16 Bitterli, U.: Die Entdeckung i. m.; Gustav Rose: Reise nach dem Ural, dem Altai und dem Kaspi schen Meere auf Befehl Sr. Majestät des Kaisers von Russland im Jahre 1829 ausgeführt von A. Humboldt, G. Ehrenberg und G. Rose. Mineralogisch-geognostischen Theil und historische Bericht der Reise. Berlin 1837.; Radó Sándor: Humboldt, a geográfus. Alexander von Humboldt halálának 100. évfordulójára. Földrajzi Közlemények Új folyam 7. (1959) 4. sz. 321–341. 17 Gyarmathi Sámuel levele Schedius Lajoshoz. Kolozsvár, 1819. ápr. 26. In: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról. Levelek, okiratok, emlékezések. Szerk. Terjék József. Bp. 1984. 33–34. A Gyarmathi tervét úgyszintén tárgyaló Kubassek János szerint Humboldtot nem érdekelte különösebben a magyar őstörténet és őshazakutatás, lásd Kubassek János: A Himalája magyar remetéje. Kőrösi Csoma Sándor életútja, kortörténeti és földrajzi háttérrel. 3. kiadás. Bp. 2014. 110–111. Saját kutatásaim ennek inkább az ellenkezőjére utalnak [Sz. K. I.]. 18 Alexander von Humboldt: Fragmente einer Geologie und Klimatologie Asiens. Berlin 1832.; U ő: Asie centrale. Recherches sur les chaines des montagnes et la climatologie comparée. Paris 1843.
