Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
SZ. KRISTÓF ILDIKÓ 991 és összehasonlító megfigyeléseket tett az akkori természettudományi kutatások szinte minden területén – legfőképpen a földrajz terén. 11 Európába visszatérve, 1804-ben Humboldt Párizsban telepedett le (huszonhárom évre, egészen 1827-ig), és legnagyobbrészt itt írta meg és adta ki földrajzi és utazási vonatkozású műveit. Itt alkotta meg amerikai tapasztalataik vaskos összegzéseit is francia nyelven, ez lett az Aimé Bonpland-nal közösen kiadott Voyages aux régions équinoxiales du nouveau continent. A mű hat fő részből, s össze sen harminchét kötetből áll, melyekhez számos ábrázolás, rajz, metszet is társult. Ez a munka végül befejezetlen maradt, ám számos kiadása lett 1807 és 1839 között.12 Humboldt mindeközben két évre hazament Berlinbe (1806–1807), ahol megírt egy német nyelvű természettudományos értekezést: az Ansichten der Natur két kötete 1808-ban jelent meg. 13 Második nagy utazása Ázsiába vezetett. Mint említettem, Humboldtot eredetileg és elsősorban a „Déli-tengerek” valamint India érdekelte, ezekre a „keleti” tájakra szeretett volna eljutni. Forster hatása mellé úgy tűnik, már az Eichorn tanítványaként Göttingenben eltöltött évekkel kezdődően gyorsan felzárkózott nála a romantika korának jellegzetes kelet-kultusza, Edward Said kifejezésével (és értékelésével) élve: orientalizmus a is. 14 Hadd idézzem erre nézve ismét Egon Friedellt: Humboldt az összes szerzőt, akit az alább következő frappáns kis „orientalizmus”-összegzésében említ, olvasta és hivatkozta: „Napkelet felé, az Indus és a Gangesz partjához titkos késztetés vonzza lelkeinket, írja Görres, aki perzsa tanulmányai alapján kiadta az ázsiai világ mítoszainak történetét; Friedrich Schlegel könyve az indiaiak nyelvéről és bölcsességéről – Sprache und Weisheit der Indier – igen alapos és termékeny szanszkritkutatás nak lett a kiindulópontja; Rückert kínai, perzsa, indiai, arab költészetet ültetett át, részben mesterien, németre; Goethe pedig mindenekelőtt Nyugat-keleti dí vánjában tisztelgett Kelet szelleme előtt – e versgyűjtemény darabjai, mint az alcím mondja, szüntelen kapcsolódnak Kelethez .” 15 Életének kutatói szerint vala mely ázsiai utat Humboldt már párizsi évei alatt, 1811-től tervbe vett. Elkezdett perzsául tanulni, támogatásért folyamodott a franciákhoz, az oroszokhoz, a napóleoni idők alatt azonban erre az utazásra nem kerülhetett sor, sőt, még azok után sem, sokáig. Egészen 1827-ig, amikor – bizonyos tudományos célok, 11 Az utazás értékelését lásd Urs Bitterli: Die Entdeckung Amerikas. Von Kolumbus bis Alexander von Humboldt. Dritte Auflage. München 1992. [1991.] 445–479. 12 Alexander von Humboldt – Aimé Bonpland: Voyages aux régions équinoxiales du nouveau continent, fait en 1799, 1800, 1801, 1803 et 1804. Paris. 13 Alexander von Humboldt: Ansichten der Natur. Mit wissenschatflichen Erläuterungen I–II. Tübin gen 1808. 14 Edward W. Said: Orientalizmus. Ford. Péri Benedek. Bp. 2000 [1978]. 15 Friedell, E.: Az európai kultúra története i. m. 52–53.
