Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
SZ. KRISTÓF ILDIKÓ 989 hosszú cikket szentelt Humboldt bemutatásának, amelyben Campét és műveit kortárs jó ismerősökként idézte a magyar olvasók elé: „necsak az ifjuság elméje gyakoroltassék, hanem kedélyi és értelmi fogékonysága is ébresztessék azáltal, hogy idegen országok, emberek és erkölcsök táruljanak föl az ifju szeme előtt. E végre szerkesztette [Kampe] Robinzont, Amerika fölfedezését, stb., melly munkái még jelenleg is kedves olvasmányúl szolgálnak az ifjuságnak.” A cikk szerzője Hunfalvy János (1820–1888),5 aki az 1870-es években a pesti egyetem újonnan megalakult Földrajz Tanszékén Magyarországon elsőként tartott előadásokat a világ népeinek néprajza tárgyában.6 Campe egyik fontos, Hunfalvy által is emlí tett utazással kapcsolatos munkájának, Daniel Defoe Robinson története átdolgozásának már korábban is akadt magyar fordítója (1793 és 1794), nevezetesen Gyarmathi Sámuelnek (1751–1830), kortárs nyelvész-orvosunknak, a finn–magyar nyelvhasonlítás úttörőjének, Ráday Gedeon fiai nevelőjének a személyében. Az 1780–90-es években Georg Forster (1754–1794) természettudós és forradalmár szóbeli és írott elbeszélései jelentették a legfontosabb ösztönzést Humboldt számára későbbi utazásaihoz. Forster Christian Gottlob Heynének (1729–1812), Humboldt egyik tanárának a veje volt, magának Humboldtnak pedig a barátja lett. Apjával, Johann Reinhold Forsterrel (1729–1798) elkísérte James Cookot (1728–1779) annak második föld körüli útjára (1772–1775), s az erről írott tudósításaival az utazási és etnológiai-antropológiai jellegű beszámoló műfajának az egyik úttörőjévé vált. Hunfalvy János a Család Könyvé ben erről a vonalról is tudósította a magyar olvasókat: „[hogy] Forster mi hatalmasan ragadta meg Humboldt fogékony szellemét, kitetszik abból, mit ez [Humboldt] a Koszmosz II. kötet 5. l. mond: [s ezen a helyen Hunfalvy magát Humboldtot idézi] »Ha saját emlékezéseimre szabad hivatkoznom, enmagamtól kérdeznem, mi tüzelte föl elöször kiirthatlan vágyomat a téritő közi tartományokat látni, Forster György rajzait kellene neveznem a Délitenger szigeteiről.«”7 Forster tudósításai 1777-től jelentek meg A Voyage Round the World címmel, melyet szinte az összes nagyobb nyugat-európai nyelvre lefordítottak. Forster személyében nemcsak a felfedező, empirikus/leíró csendes-óceáni etnográfia, hanem a rendszerezésre, a leírásokból nyert ismeretek klasszifikálására is törekvő komparatív etnológia egyik megalapítóját kezdték tisztelni. 8 5 Hunfalvy János: Humboldt Sándor. Család Könyve (1856) 1. 6 Egyetemes néprajz (Ethnographia). Dr. Hunfalvy János egyetemi nyilvános rendes tanár előadásai után szerkeszté Rácz Géza úr. Bp. 1876/77 II. A kézírásos litográfia alapján közreadja Sárkány Mihály és Vargyas Gábor. Bp. 1995. 7 Hunfalvy J.: Humboldt Sándor i. m. 2. 8 Georg Forster: A Voyage Round the World I–II. Ed. Nicholas Thomas – Oliver Berghof. Honolulu 2000.; Johannes Görbert: Die Vertextung der Welt. Forschungsreisen als Literatur bei Georg Forster,
