Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Bodnár-Király Tibor: Államleírás és „a statisztika elmélete” a 18–19. század fordulóján
ÁLLAMLEÍRÁS ÉS A „STATISZTIKA ELMÉLETE” A 18–19. SZÁZAD FORDULÓJÁN 986 hagyományok következtében a konfliktusok a még kiforratlan államtudományos mező és a történetírás felségterületei között zajlottak. Az eltérő kulturális hagyományok következtében ugyanezek a problémák a 18–19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette a statisztika és geográfia tudásterületei közötti határ kiéleződését eredményezték. Mint arra számos korabeli és szakirodalmi tétel utalt, a 18. századi államleíró hagyomány magyarországi kontextusát a Bél Mátyás-féle notitia rerum publicarum és a geográfia hagyományai együttesen formálták. Ez a kontextus a német Staatenkunde átvételével a 19. század elejére egy többszörösen összetett helyzet kialakulását eredményezte. A bécsi oktatási reform konzervatív céljait érvényesítő államtudományos statisztika az enciklopédikus hagyományok következtében inkorporálta a geográfiai ismereteket, másrészt, mint az a statisztikaelméleti diskurzusból látszódott, éles határt vont a két tudomány között. A statisztika rivális felfogását a földrajzi leírások logikáját követő, később honismeret ként elterjedt (lásd Fényes Elek első munkáit) irányzat képviselte, amely szellemi ösztönzőjét részben a századforduló patrióta-pedagógiai célkitűzéseiből, részben a 19. századi reformmozgalom ideológiájából nyerte. A két statisztika különbségére, illetve kölcsönhatására azonban a kutatás csak elvétve tér ki. Habár az osztrák–magyar kiegyezéssel és a statisztikai intézet felállításával a diskurzus új ösztönzőt kapott, az 1780 és 1848 közötti időszak feltárása további kutatásokat igényel. Ehhez azonban a politikai, tudományos és elméleti kontextusok kompozit megközelítésére lenne szükség. DESCRIPTIONS OF A STATE AND ‘THE THEORY OF STATISTICS’ AT THE TURN OF THE 18TH AND 19TH CENTURIES by Tibor Bodnár-Király SUMMARY The paper analyses the context of the theory of statistics. It also examines the methodological uncertainty of 18th-century state description, which constituted a theoretical problem at the end of the century in the works of Schlözer, Zizius, etc. It also focuses on examining opinions about the theory of statistics, and investigates how the answers to these questions strengthened (or weakened) the scientific legitimation of statistics. The paper also briefly touches on some aspects of the above discourse which are relevant to the Hungarian context.
