Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Bodnár-Király Tibor: Államleírás és „a statisztika elmélete” a 18–19. század fordulóján
ÁLLAMLEÍRÁS ÉS A „STATISZTIKA ELMÉLETE” A 18–19. SZÁZAD FORDULÓJÁN 982 fordítását,43 amellyel célja az új statisztikai felfogás líceumi, gimnáziumi képzés be való integrálása volt.44 A szerző még ugyanebben az évben saját kompendium mal jelentkezett, amelyben a statisztika általános és különös részét is közreadta. Mint azt a bevezetőben egyértelművé tette, a statisztikaelméletben sok esetben olvasmányait vagy saját kritikus véleményét összegezte,45 míg a különös részben az egyes országok valóságos helyzetét ismertette.46 A pedagógia kontextusa széle sebb – a tudományos törekvéseket kizáró – összefüggésben vetődött fel Szendrey Weres Dávid 1797-ben és Ercsei Dániel (1781–1836) 1814-ban megjelent statisztikaelméleti munkáiban, amelyekben a statisztika új tudománya az alsó szintű falusi, a kollégiumi nevelés, valamint az országismeret eszközévé vált.47 A szerzők ennek érdekében elsőként a tárggyal kapcsolatos általános tudatlanság megszüntetésére hívták fel a figyelmet. A Schlözer, Lueder, Büsching, Meusel és Sprengel gondolatmenetét kompiláló művekben csak Szendrey Weres esetében találni utalást a statisztikát ért támadásokra. Szendrey Weres ezek közül csak az oktathatóságot érintő leggyakoribb érvekre reagált. Mint azt a Hannoverisches Magazin ban 1770-ben megjelent olvasói levél kapcsán írja, a statisztika tárgyának sokféleségét, az állandó változások bizonytalanságot és az államtitoknak minősülő adatokat átmeneti akadálynak tekinti, amelyek szorgalommal csökkenthetők, és amelyek nem akadályozzák az iskolai tanárt abban, hogy elemi szinten oktassa a tárgyat.48 A statisztika pedagógiai-oktatási célokra történő felhasználása az adaptáció első lépcsőfokát jelentette, ebben a tekintetben pedig jól szimbolizálta a 18. század végi kortársak optimista hozzáállását. A kutatás jelenlegi pontján 43 A ’Barátom’ megszólítással kezdődő előszóban Németh elismerte, hogy a fordítás ötletét a Kis Jánossal a tanítás módszereiről folytatott eszmecsere szolgáltatta. Lásd August Ludwig Schlözer: A’ világ történeteinek tudománnyára való készület. Irta gyermekek számára Slötzer Agusztusz Lajos. Magyarra fordította Németh László. Sopron 1795. i-ii. A könyv Körmöczi János féle fordításához lásd Biró Annamária: Körmöczi János és a göttingeni történet- és államtudomány. Keresztény Magvető 120. (2014) 3–4. sz. 373–374. 44 Mint azt Schwartner esete is mutatta, a protestáns középszintű képzésben helyi jelleggel már korábban is helyet kapott a földrajzi, államtudományi, történeti ismeretek oktatása. Lásd 41. jegyz. 45 Lásd pl. az ispotályokról, árva és szülőházakról, valamint a dajkákról szóló részeket. Németh László: Az europai nevezetesebb országoknak rövid leírása. Első rész, Melly a’ Bévezetést, N. Britanniát és Hiberniát, Szövetséges Belgiomot, Dániát és Norvegiát, Svetziát és az Orosz Birodalmat foglalja magában. Sopron 1795. 36–48. 46 Németh L.: Az europai nevezetesebb országoknak i. m. vii. 47 Ercsei szövege Németh Lászlóéhoz hasonlóan az általános és különös statisztikát is tárgyalta, előbbi kizárólag oktatási célokat szolgált. A különös részben pedig Magyarország statisztikáját adta elő Schwartner könyvéből kompilálva. Ercsei Dániel: Statistica. Első darab. Közönséges statistica, és Ma gyar Ország statisticája. Debreczen 1814. 48 Szendrey Weres Dávid: A’ Státiszika’ tárgyainak és tanitása’ modjának meg esmértetésére vezető út-mutatás. Melly a’ jobb gondolkodásu, és izlésü mind két Nemen lévö ifju rendnek addig leg alább kézi Könyv gyanánt szolgálhat, mig más valaki jobbat ir. Tulajdon kéz-Irásaibol, és a’ leg-jobb Német Irokbol öszve szedvén, szerzette Szendrey Weres Dávid. Béts 1797. 112–114.
