Századok – 2017

2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Bodnár-Király Tibor: Államleírás és „a statisztika elmélete” a 18–19. század fordulóján

BODNÁR-KIRÁLY TIBOR

981

le automatikusan az oktatás szükségleteinek kielégítésére, hanem a többi szerzővel szembeni legitimáció, a reflexiók és a vita médiumaként szolgált. Az elmélet utóbbi karakterisztikája Martin Schwartner (1759–1823) Statistik des Königreichs Ungern című művének első kiadásában jelent meg a legtisztább módon. Itt a szerző a göttingeniek (Schlözer és Lueder) megközelítését tudatosan érvényesítve listázta a korabeli magyar szerzők kompendiumait, nem egyszer kritikai megjegyzésekkel illetve a szakirodalmi és módszertani tájékozottságot.

39 A szerző mindemellett tisztában volt a magyarországi recepció karakterével is. Mint ahogy a vak és tudatlan hazaszeretetet kritizálva írja: „A statisztika nem egy velünk születő tudomány. Az ember attól még nem ismeri az országot, hogy ott született. Sőt, még a sokéves hivatali gyakorlat sem elegendő, hogy statisztikussá váljon. Amennyire megszámlálhatatlanul sokfélék a dolgok, amelyeket a statisztika átfog, éppen annyira fáradságos a tanulmányozás maga.”40

Mint is

meretes, a szerző könyvének első kiadásával részben nemességének megújítását, részben Adalbert Barić (1742–1813) 1803-ban történő visszavonulását követően a Pesti Egyetem megüresedő statisztika tanszékének megszerzését tűzte ki célul.41

A szakirodalom több alakalommal kiemelte, hogy Schwartnert ambíciói és karrierje emelték ki a göttingeni statisztika első magyarországi adaptátorainak közegéből. Ezt a kört többségében a göttingeni peregrinációt megjárt, protestáns líceumi vagy kollégiumi tanárok alkották, akik műveikben az általános statisztikát vagy statisztikaelméletet oktatási, pedagógiai célok érdekében hasznosították, hivatkozásaik pedig a már közölt adatokból és kötetekből származtak.

42 Ezekről a szövegekről a kutatás ugyanakkor csak elvétve emlékezik meg. Németh László (1770–1806) a statisztika oktathatósága érdekében 1795-ben jelentette meg Schlözer Vorbereitung zur Weltgeschichte für Kinder

című művének magyar 39 A mű abban a tekintetben is a német államtudományos megközelítést érvényesítette, hogy a nyolcadik fejezetben az érdeklődést kiterjesztette az igazgatás tudomány (Polizeywissenschaft

) magyarországi viszonyaira. Lásd Martin Schwartner:

Statistik des Königreichs Ungern. Ein Versuch von Martin Schwartner. Pest 1798. 588–600.; Schwartner statisztikai megközelítésének erős göttingeni irányultságára újabban Török Borbála Zsuzsanna több tanulmányában is felhívta a figyelmet. Lásd Török B. Zs.:

The ethnicity i. m. 154–155.; Török B. Zs.: Measuring i.

m. 245–246. Ez a tudatos kritikai nézőpont azonban már csak tompítva volt jelen a könyv második kiadásában. Vö. Martin v. Schwartner:

Statistik des Königreichs Ungern I. Ein Versuch von Martin v. Schwartner. Erster Theil. Zweyte, vermehrte und verbesserte Auflage. Ofen 1809. 1–51.

40 Schwartner, M.: Statistik i.

m. 34.

41 A nemesi címszerzéshez és a sikertelen pályázathoz lásd Lukcsics Pál:

Schwartner Márton élete és tudományos jelentősége. Veszprém 1914. 65–66., 72–76.

42 Hidvégi M. – Török B. Zs.:

Grundlage des modernen Regierens i.

m. 8–9.; Schwartner késmárki és soproni tanári évei során is tanított már statisztikát, földrajzot és diplomatikát. Lásd Lukcsics P.:

Schwartner Márton i. m. 17–20.