Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Bodnár-Király Tibor: Államleírás és „a statisztika elmélete” a 18–19. század fordulóján
BODNÁR-KIRÁLY TIBOR 975 egyetemi tudomány autonómiáját, hogy közben válaszolnia kellett azokra a kihívásokra is, amelyekkel a századforduló időszakára például a gazdasági szféra megerősödése nyomán kialakuló (nemzet)gazdaságtan szembesítette. 14 A továbbiakban a tanulmány a belső szerkezeti problémákra és az ezekre válaszul érkező megoldási kísérletekre fókuszál, amelyek a statisztika két meghatározó megközelítését alakították ki. A statisztika korabeli módszereit a szakirodalom többnyire gyakorlati szempontok alapján csoportosította, ezzel azonban kevesebb figyelem hárult az egyes megközelítések koncepcionális megfogalmazására, valamint arra, hogy az eltérő irányok mögött milyen célkitűzések működtek. Az első megközelítés itt a göttingeni szerzők körére, ezen belül is Achenwallra, Schlözerre, Luderre stb. volt jellemző, akik a statisztikát enciklopédikus tudományként művelték és az állami hatóerők, nevezetességek (Staatsmerkwürdigkeiten ) modelljé ben gondolkodtak.15 A statisztika az achenwalli megfogalmazásban az állami hatóerők tanaként (Staatsverfassungslehre ) vagy történeti államtanként ( historisches Staatslehre) megkülönböztette magát a szélesen értelmezett elméleti, filozófiai ál lamtudományoktól (Staatswissenschaft ), az ennek részét alkotó általános államjog tól (allgemeines Staatsrecht ) és a politikától ( Staatsklugheit ) is. 16 Achenwall célja az volt, hogy a Hermann Conring (1606–1681) idejéből származó notitia rerum pub licarum arisztotelészi koncepcióját újraértelmezve – a kor tudáseszményének meg felelően – empirikus (történeti) alapokra állítsa a statisztikát, és végleg elválassza az elméleti, filozófiai megfogalmazástól. Az achenwalli célkitűzés végül Schlözer 1804-ben megjelent Theorie der Statistik című művében kapott átfogó reflexiót. 17 Schlözer itt egy korábbi elképzelését vázolta, a statisztikát mint ténytudományt mutatta be, amelynek fő feladatául az állam kormányzásának szolgálatát, ennek érdekében pedig az adatok meghatározott cél és nézőpont szerinti előállítását és rendszerezését jelölte ki.18 A schlözeri reflexió a másik oldalról ugyanakkor tovább radikalizálta a statisztika államtudományokon belüli pozícióját, külön hangsúlyt 14 Guillaume Garner: Politische Ökonomie und Statistik an der Universität Göttingen (1760–1820). In: Die Wissenschaft vom Menschen um 1800. Wissenschaftliche Praktiken, institutionelle Geographie, europäische Netzwerke. Hrsg. Hans Erich Bödeker – Philippe Büttgen – Michel Espagne. Göttingen 2008. 371. A Staatswirtschaft és Staatsklugheit problematikához lásd még Axel Rüdiger: Staats lehre und Staatsbildung. Die Staatswissenschaft an der Universität Halle im 18. Jahrhundert. Tübingen 2005. 223–248. 15 Hans Erich Bödeker utalt arra, hogy a 18. századi tudományos kultúrában az új tudománnyal kapcsolatos elméleti előfeltevések megalapozásának, pozícionálásának természetes módja az enciklopédikus megközelítés volt. Lásd Bödeker, H. E.: Einleitung i. m. x. 16 Gottfried Achenwall: Staatsverfassung der heutigen vornehmsten Europäischen Reiche im Grund riße. Vierte verbesserte Ausgabe. Göttingen 1762. 3. 17 Összefoglalta Valera, G.: Statistik i. m. 122–140. 18 A tanulmányban a modern kritikai kiadást használom. Lásd August Ludwig Schlözer: Theorie der Statistik. Göttingen 1804. In: Schlözer, A. L.: Allgemeines StatsRecht und StatsverfassungsLere i. m. 40–41.
