Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Bodnár-Király Tibor: Államleírás és „a statisztika elmélete” a 18–19. század fordulóján
BODNÁR-KIRÁLY TIBOR 973 A tanulmány első része a statisztikatudomány 18. századvégi újraértelmezését elemzi, amely az elmélet és gyakorlat egységén alapult, valamint a tudás objektivitását feltételező tudományos tradíciók égisze alatt zajlott. A torlódó és egymást is keresztbemetsző hagyományok következtében a statisztikaelméletek egy folyamatos változatásban lévő gyakorlat elméleti vázlataiként szolgáltak.6 A második részben a magyarországi recepció pedagógiai irányultsága kap nagyobb szerepet, ami a kiadványok módszertani bevezetőin is érezhető volt. Habár ezek a szövegek a legtöbb esetben nagyon hasonló szemléletet és tartalmat tükröztek, szándékuk szerint pedig a statisztika tudományos módszerét magyarázták, szerzőik gyakran oktatási célból közelítették meg a témát, amelyhez a leginkább megfelelő kompendium formáját választották. 7 A német Universitätsstatistik és a statisztika elmélete A statisztikatudomány karakterének megragadására a szakirodalomban több különböző koncepció áll rendelkezésre. Az elmúlt időszak kutatásaiból egyértelműen kitűnik, hogy az eddigi interpretációs kísérletek a politikai hatalom és tudás, valamint a térelméletek (spatial turn ) felől igyekezték meghatározni a statiszti katudomány 18. századi jelentőségét. Michel Foucault híres tanulmányában például a modernizálódó állami (ellenőrző)hatalom eszközeként, Harm Klueting könyvében pedig államhatalom-tanként tűnt fel a statisztika.8 A későbbi tudo mánytörténeti vizsgálatokban ellenben már a tudományos környezet, illetve a statisztika módszerének történeti, tudás- és ismeretelméleti olvasata kapott nagyobb figyelmet. Ennek változatos kontextusait elemezve Hans Erich Bödeker a statisztikai látószög kialakulásáról, Justin Stagl a hivatalos és nem hivatalos tudományos praxist átható kíváncsiságról, Lars Behrisch pedig a kora újkor bevett figuratív és szimbolikus reprezentációs kultúráját számszerűsítő társadalmi, állami, politikai 2011. 153.; Uő: Measuring the Strength of State: Staatenkunde in Hungary around 1800. In: Negoti ating Knowledge in Early Modern Empires: A Decentered View. Ed. László Kontler et al. New York 2014. 254. 6 A kifejezést Pierre Bourdieu híres tanulmányából kölcsönöztem. Lásd Pierre Bourdieu: A gyakorlat elméletének vázlata. Ford. Sebes Anna. In: Uő: A gyakorlat elméletének vázlata. Három kabil etnológiai tanulmány. Bp. 2009. 173–334. 7 A jelenségre már az első statisztikatörténeti tanulmányok is felhívták a figyelmet. Márki Hugó: Schwartner Márton és a statisztika állása a XVIII. és XIX. század fordulóján. Bp. 1905. 28. Lásd még Török Borbála Zsuzsanna: Az országismerettől a modern statisztikáig: módszertani vázlat a felvilágosodáskori tudástranszfer vizsgálatához. In: A változás kultúrája: régiók és mozgásterek. Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27. Szerk. Berszán István. Kolozsvár 2013. 229. 8 Michel Foucault: A „kormányozhatóság”. Ford. Romhányi Török Gábor. In: Uő: A fantasztikus könyvtár. Válogatott tanulmányok, előadások és interjúk. Bp. 1998. 106–123.; Harm Klueting: Die Lehre von der Macht der Staaten. Das außenpolitische Machtproblem in der „politischen Wissenschaft” und in der praktischen Politik im 18. Jahrhundert. Berlin 1986. 13–38.
