Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Balogh Piroska: Koppi Károly – Kísérlet a göttingeni modern történettudomány metodikájának magyarországi meghonosítására
KOPPI KÁROLY 968 számára.108 Hasonló kéréssel fordulhatott Orczy Lőrinchez is, legalábbis a poéta erre hivatkozva küld számára egy csokor „babonaválogatást.”109 Ez a terepmunka azért érdekes, mert előkészít egy fontos tematikát Koppi műveiben: egyetemes történeti munkájában külön fejezetet szentel a babonák problémakörének az orákulumok kapcsán, és későbbi egyháztörténeti monográfiájában is részletesen kitér erre a szempontra.110 Ide kapcsolódik Koppi kéziratos Fontenelle-fordítása is, 111 aki egyetemes történeti munkájában az egyik fő szakirodalmi forrás, bár mellette hivatkozott A. L. Schlözer, Ludwig Timotheus Spittler, W. Robertson, Ch. Meiners, illetve Johann Salomo Semler műveire is, és vallástörténeti szempontból egyértelműen a deizmus irányába mutató nézeteket fogalmazott meg.112 De talán ennél is lényegesebb a levelezés és a fordítástöredék kapcsán feltáruló gyakorlati kutatásmódszertan. Úgy tűnik, egy-egy kutatási problémakör kapcsán Koppi kettős gyűjtőmunkát végzett. Egyrészt terepmunkát: kapcsolati hálóját felhasználva minél több, akár az orális népi kultúrában fellelhető adatot, forrásanyagot összegyűjtött. Másfelől gyűjtötte a szakirodalmat: mint a Fontenelle-kötet esetében jól látható, ezt rendkívül alaposan tanulmányozta, akár le is fordította, illetve megnézte a kapcsolódó nemzetközi kritikákat is.113 Ezek után több kontextusban és több műben formálta meg saját történészi álláspontját. Úgy vélem, a Koppi által meghonosított komplex, a gyűjtő- és terepmunkát alapvetőnek tartó, a forráskritika és a szakirodalmi kritika szempontjait érvényesítő kutatási módszer a korabeli Georgia Augusta intézményében is megállta volna a helyét. Tanácsadás és szolgálat: a szakértői szerepkör A tanácsadói szerepkör a korszak tudósainak pályaképében szinte kötelező elem, ami a német, így a göttingeni tudósok kapcsán sok esetben enyhe szerepválságot eredményezett, a republikánus identitás és az udvarok világa közötti feszültség miatt.114 Koppi viszont egy másik mintát követ: a „tudományos patriotizmus” szerepmodelljét.115 E tevékenységének két kulcsdokumentuma az 1790-es or -108 JAS 37–38. 109 Balogh P.: A költő i. m. 130–133. 110 Balázs P.: Fontenelle i. m. 209–216. 111 Fol. Lat. 168. A kéziratot Balázs Péter azonosította. 112 Balázs P.: Fontenelle i. m. 216. 113 A Fontenelle-kötetre való hivatkozásaiból kiderül, ismerte annak külföldi recepcióját. Uo. 214. 114 Barbara Braun-Bucher: Republican Identity and the World of the Courts: The Case of the Savant Albrecht Haller. In: Scholars in Action i. m. 799–826. 115 Reinhardt Siegert: Scientific „Patriotism” between Self-Importance, Self-Recommendation and Ca mouflage. The Enlightenment Requirement of Public Benefit as Reflected in the Title Pages and Prefaces of Popular Works by Scholars. Uo. 853–876.
