Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Balogh Piroska: Koppi Károly – Kísérlet a göttingeni modern történettudomány metodikájának magyarországi meghonosítására
BALOGH PIROSKA 969 szággyűlés kezdetén kiadott, politikai tematikájú röpirata, illetve a rendszeres bizottsági munkálatok keretében készített egyetemi reformtervezete. A szabad haza egy hű polgárának intelme Magyarország karaihoz és rendjeihez című, az országgyűlés számára reformlépéseket javasló anonim röpiratát116 Benda Kálmán azonosította egy Mallyóhoz írt, csaknem azonos szövegű levele alapján. Ő azonban, akárcsak Forgó András,117 csupán a levél Csaplár Benedek által írt ki vonatát ismerte – a jelen projekt keretében kiadásra kerül majd a Mallyó leveleskönyvében fennmaradt, teljes szövegű szövegváltozat is. 118 Koppi egyetemi reformtervezete a rendszeres bizottsági munkálatok119 köz művelődési szekciójának anyagában olvasható,120 melyet a magyarországi egyete mi oktatás reformja érdekében nyújtott be a bizottsághoz 1791-ben. A tervezetben Koppi ugyan nem hivatkozott explicit forrásként a Georgia Augustára, ám számos kitétele jelzi, hogy mintának tekintette azt. E két dokumentum, ha hivatalos státuszukat, címzettjüket és tartalmukat tekintjük, világossá teszi, hogy Koppi történettudósként szerzett tudását nem egy fejedelem vagy udvari személy szolgálatába kívánta állítani. Ezzel a stratégiával próbálkozott ugyan 1785-ben, a Gottfried van Swietennek benyújtott oktatási tervezettel,121 ám részint a politikai helyzet változásának, részint saját társadalmi né zetei radikalizálódásának eredményeként az 1790-es években úgy döntött, tudását másként állítja a közjó szolgálatába. Reformjavaslataival egy (ámbár rendi alapú, de mégis) kollegiális, egyszersmind a patriotizmus letéteményesének jelentett politikai testületet célzott meg, az országgyűlést. Nézeteit több mediális fórumon is nyilvánossá tette: levelezésében a res publica litteraria belső nyilvánosságának szánta; hivatalos beadványban az országgyűlési bizottságok szűkebb plénumát célozva; és röpirat formájában a tágabb közvéleményt kívánta megszólítani. Ebbéli tevékenységét még 1795 utáni politikai száműzetésében sem szüneteltette: máramarosi és nagykárolyi elzártságában kereskedelmi tervezetet készített. 122 116 Ad inclitos et amplissimos status et ordines Regni Hungarici libera civis patriae suae devoti paraenesis. Kézirata: OSZK Kt. Fol. Lat. 647. ff. 209r–212r. Közli: A magyar jakobinusok iratai. S. a. r. Benda Kálmán. I–III. Bp. 1952–1957. I. 89–92. 117 Forgó A.: Koppi Károly i. m. 143. 118 A röpirat összefoglalását lásd Forgó A.: Koppi Károly i. m. 144. 119 Feldolgozásukat lásd Hoós Éva: Az 1790/91-es országgyűlésről kiküldött közművelődési bizottság tevékenysége az akadémiák, egyetem, népoktatás, konviktusok, és leánynevelés kérdésében (1791– 1793). Doktori (PhD) értekezés. Bp. 1994. 120 Reflexiones Caroli Koppi circa Universitatis Regiae constitutiones, illetve Animadversiones ad hasce Reflexiones. MNL OL N 106 Regnicolaris Levéltár, Archivum Regni, Lad. OOO. Deputatio regnicolaris in litteralibus (1791–1793), fasc. D. No. 3. ff. 95–102. 121 Lásd 37. jegyz. 122 Hegyi Ferenc: Koppi Károly merkantilista eszméi és kereskedelmi akadémia tervezete. Kereskedelmi Szakoktatás 50. (1942/1943) 177–186.
