Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
1548 SOMOGYVÁRI LAJOS A beszédek jeladásnak bizonyultak, s 1957. február-márciusban megkezdődtek a felelősségre vonások a forradalomban részt vett pedagógusok és diákok ellen. A pedagógusoknak felrótt bűnök közé tartozott a hitoktatás melletti agitáció, a forradalmi bizottságokban való részvétel, a „nacionalista megnyilvánulás” és a kommunista vezetők leváltása. A belügyminisztérium által irányított megtorlás során a hivatalos év végi összefoglalás szerint összesen 695 pedagógust bocsátottak el, 650 igazgatóhelyettest váltottak le és 600-an részesültek fegyelmi büntetésben.45 A valódi számok ennél jóval magasabbak lehettek, hiszen az áthelyezések, igazgatói leváltások többsége fegyelmi nélkül történt — ahogyan azt a Jóború Magda számára készített összegzés is jelzi -, s így nem feltétlenül maradt írásos nyoma más hasonló intézkedéseknek.46 A minisztérium vezetését március-áprilisban váltották le, Kónya Albert kormánybiztost, a tárca vezetőjét és Kiss Gyula miniszterhelyettest is felmentették tisztségéből. Az új művelődésügyi miniszter az a Kállai Gyula lett, aki az 1956-os események ellenforradalomként való értékelését is elvégezte 1957-ben.47 A minisztériumból összesen 150 „megingott, kompromittált, alkalmatlan” embert távolítottak el 1956 után.48 Kálmán György és Kónya Albert kis idő múlva ismét az oktatásügyben, de már középvezetői pozícióiban helyezkedett el. A fegyelmi és felülvizsgálati eljárásokkal párhuzamosan lassan elcsendesedett a sajtókampány is.49 * Az októberi forradalomban újjáalakult és a KISZ megalakításával ismét felszámolt Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége60 február 7-én még kiadott egy nyilatkozatot, amelyben a hitoktatás kapcsán „fasiszta zavarkeltésről” és „ellenforradalmi aknamunkáról” számolt be.51 * Ezt követően azonban inkább már a mérséklő hangok érvényesültek - főleg a pedagógus szakma részéről. A Köznevelésben Gábor István február 15-én már elítélően írt egy Zala megyei kabaréról („Fő az önkéntesség”), ami a hittanra jelentkezés kapcsán minden tanárt „korlátolt és terrorista” emberként jellemzett, akik pofonokkal terelik az ifjúságot az iskolai hitoktatás felé. A cikkíró hangsúlyozta, hogy az ilyen 45 MNL OL XIX-I-2-n. 8. d. 1341/1957. Jelentés. 1957. december 27. 46 A Somogy megyei Tabi Állami Általános Gimnázium igazgatóját, dr. Almásy Györgyöt például a megyei Oktatásügyi Osztály eló'adójának telefonon érkezett személyes utasítása alapján váltották le, azonnali hatállyal. TGI, iktatás nélkül. Ideiglenes átadás-átvételi jegyzőkönyv. 1957. szeptember 30. 47 Kállai Gyula: A magyarországi ellenforradalom a marxizmus-leninizmus fényében. Bp. 1957. 48 MNL OL M-KS 288 — 33. 1958. 3. ő. e. Tájékoztató a Politikai Bizottság számára, a Tudományos és Kulturális Osztályhoz tartozó szervek káderhelyzetéról és személyzeti osztályaik munkájáról. MSZMP KB TKO. 1959. február 18. 49 Ez alól voltak kivételek, hiszen például a Somogyország című megyei napilap márciusban, áprilisban és májusban is közölt még kemény hangú, antiklerikális cikkeket. Lásd Bertalan Péter: Egyház és politika: a Kádár-rendszer egyházpolitikája a dél-dunántúli régióban. 1957-1968. Kaposvár 2000. 34. 60 Gergely Ferenc: A magyar ifjúság a 20. században. Új Pedagógiai Szemle 62. (2012: 11-12. sz.) 152-187. 51 Ne tűrjük a lelkiismereti szabadság lábbal tiprását. A Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének nyilatkozata. Népszabadság, 1957. február 7. 5.
