Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
ISKOLAI HITOKTATÁS 1957-BEN 1549 általánosító tréfák csak lejáratják a pedagógusokat.62 Ugyanebben a lapszámban Lukács Sándor, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének főtitkára a rossz „OM rendeletek” számlájára írta a „[...] hittanbeíratások hírhedté váló ügyét.” Szerinte a pedagógusok többsége nem is befolyásolta a gyerekeket, ezért az általánosítás nem tekinthető' jogosnak.53 A tanárokat ostorozó cikkek kezdtek elmaradozni, a „kultúrharc” lezárásaként pedig az MSZMP IKB 1957. február 26-án kiadott egy határozatot, amely már múlt időben számolt be az iskolai hitoktatás körül az év elején kialakult kaotikus helyzetről.54 „Az ellenforradalom erői ugyanis, amelyeket a nyugati imperialista körök anyagi eszközökkel és uszító propagandahadjárattal támogattak és támogatnak, nem adták fel a harcot. [...] Januárban pl. a klerikális reakció a hitoktatás ürügyén politikai támadást szervezett az iskolákban a népi demokratikus rendszer ellen.”66 Február 28-án országos középiskolai igazgatói értekezletet tartott a minisztérium, ahol az előző időszak hibáiról és a további teendőkről tárgyaltak.* 54 55 56 57 A pedagógustársadalom lecsendesítése után a hitoktatás végleges szabályozása volt már csak hátra. Az iskolai hitoktatás helyzetének végleges rendezése A kötelező iskolai vallásoktatást 1949-ben szüntették meg, a helyébe lépő fakultatív hitoktatást azonban olyannyira szűkszavúan szabályozta az ekkor életbe lépő, 5. számú törvényerejű rendelet, hogy az számos visszaéléshez, az „adminisztratív módszerek” elburjánzásához vezetett.67 Nem szabályozták részletekbe menően a kérdést, s ez kaotikus helyzetet eredményezett a következő években. (Elképzelhető, hogy ez is volt a jogalkotó egyik szándéka, hiszen így nem volt jogi garancia a fakultatív hitoktatás tényleges megvalósítására.) 1949 és 1957 között több részletkérdést tartalmazó minisztériumi 62 Gábor István: Fő a szellemesség? Köznevelés, 1957. február 15. 7. 63 Lukács Sándor: Teljes szívvel és lélekkel szolgáljuk a magyar népet. Köznevelés, 1957. február 15. 6-7. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete ezt a nevet 1956. november 20-án vette fel, s önmagát az 1956-os forradalom és a demokratikus nemzeti követelések folytatójának tekintette eleinte. 1957 végén a Magyar és a Szabad szó is kikopott belőle, ezt követően lett Pedagógusok Szakszervezete. (http://www.mek.oszk.hu/04000/04056/htmP roplap/pdf/roplapl956_0462.pdf, letöltés 2016. jan. 03.) 54 Az állam és az egyház közötti „kultúrharcról” számol be egy visszatekintő pártdokumentum, mely a küzdelem csúcspontjaként 1957. január végét jelöli meg. MNL OL M-KS 288 -22. 1958. 4. ő. e. Jelentés az egyházpolitikai helyzetről és javaslatok a helyzet javítására. MSZMP KB APÓ, 1958. május 5. 55 Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1957. februári határozata az időszerű kérdésekről és feladatokról. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai i. m. 37-38. 56 Az értekezletről lásd Köznevelés, 1957. március 15. 57 MNL OL XIX-A-83-a-14/8/a-1957. Jelentés a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány számára a hitoktatás helyzetéről és problémáiról, i. m.
