Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sebők Richárd: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században a Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján
Sebők Richárd PROFESSZIONALIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A 18. SZÁZADBAN A Királyi Kúria köznemes bíróinak példáján Bevezetés A török idők alatt és közvetlenül a kiűzésük utáni periódusban a Magyar Királyság igazságszolgáltatási szervezete komoly kihívásokkal küzdött. A jogszolgáltatás többször súlyos visszaélésekkel terhelten próbálta ellátni feladatát. Az 1722—1723. évi országgyűlésen — mely egy sor egyéb átalakított vagy újonnan felállított intézmény ügyében hozott döntést — sikerült az uralkodónak, III. Károlynak a bírósági szervezetre vonatkozó reformjait elfogadtatnia a hevesen ellenálló magyar nemességgel.1 Az említett diéta által hozott decretum Királyi Kúriát illető változtatásainak értelmében a Kúria egy két táblából álló felsőbíróság volt, melynek felsőbb — tisztán fellebbviteli — táblája a Hétszemélyes Tábla,2 ennek elnöke a nádor vagy a helytartó lett, mellette foglalt helyet két-két főpap és főúr, illetve négy köznemesi ülnök.3 A létszámuk 1741-től további négy fővel, egy-egy főpappal és mágnással, illetve két köznemesi ülnökkel egészült ki.4 5 A Kúria alsóbb szintű — vegyes — ítélethozatali fóruma a Királyi Tábla volt, amely már kezdetben is összetettebb struktúrával rendelkezett, mint az előbb említett tábla.6 A Királyi Tábla elnöki feladatait a személynök látta el, mellette táblai prelátusok és bárók képviselték a főrangúakat, illetve a nádori, az országbírói és a két személynöki ítélőmester, valamint a négy királyi és a két érseki ülnök a köznemeseket.6 A Királyi Táblán szintén helyet kapott a királyi jogügyigazgató, akinek különleges státusáról érdemes megjegyezni, hogy egyrészről nem rendelkezett 1 Bónis György: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában (Systematica commissio). (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 5.) Bp. 1935. 2 Varga Endre: A királyi curia, 1780-1850. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai 3., Hatóság- és Hivataltörténet 4.) Bp. 1974. 188. 3 1723. évi XXIV. te. Magyar törvénytár, 1657—1740. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp. 1900. 587. 4 1741. évi XXIV. te. Magyar törvénytár, 1740-1835. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp. 1901. 35. 5 Varga E.: Curia i. m. 156. 6 Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Bp. - Pécs 1999. 232.
